DOHÁNY UTCAI
ZSINAGÓGA ÉS A KORABELI MAGYAR MŰVÉSZET.
A magyar művészet az elnyomatás
idején,1849 és 1867 között, a romantika korszaka. Ez az az idő, amikor az
építészetben Pollack Mihály és Hild József már kevésbé tevékenykedik, és Feszl
Frigyes, Hauser József és Gerster Károly neve kerül előtérbe. A szobrászatban Izsó
Miklós, a festészetben Zichy Mihály, Than Mór, Wagner Sándor és elsősorban
Madarász Viktor, valamint Székely Bertalan az, aki maradandót alkot.
A többi fejlett európai országhoz képest itthon a
művészetnek nem volt elméleti irodalma. A holtpontról való elmozdulást jelentős
mértékben a komoly hagyománnyal és múlttal rendelkező szépirodalom és zene
segítette elő. Arany János balladái.
 Tompa Mihály versei hatottak az értelmiség gondolkodására, s
egyben formálták a közhangulatot. Ha szimbolikus formában, de mégis ébren tartották
a negyvennyolcas eszméket. A nemzeti opera, a szimfonikus muzsika a magyar
verbunkosokból merítette forrását, s ez alkotásra serkentette a képzőművészetet
is.
Nemzeti művészetünk kezdete idején a XIX. sz. első
évtizedeiben a polgári-világi építészet háttérbe szorította az egyházi
építkezéseket. Ekkor pompában, méretben, egyszóval hatásában akarták
túlszárnyalni az előző század alkotásait. A klasszicizmus e korszaka a letisztult
formákat, a világos és egyértelmű belső-külső szerkezetet, az építészeti
fegyelmezettséget hangsúlyozta. Az ókori példák alapján, ezeknek nyomában, szinte
utánérzéssel fejlődik a magyar klasszicista építészet. A magyarországi
zsinagóga-művészetben e stílusnak közismert megjelenési formája a Landherr András
által épített, s 1843ban felszentelt óbudai zsinagóga.
E korszakot követően, a hazai kapitalizmus
kibontakozásának idején "Arany János az elveszett nemzeti eposzokat akarta
újrakölteni. Ugyanúgy szándékozták egyes művészeink a nemzeti díszítő formákat
is újra feltalálni. A régészeti ismeretek fejletlensége miatt azonban ez a törekvés
sok nehézségbe ütközött. Ezek hiányában sajátos nemzeti eklektika alakult ki,
amely a »keleti« stílusokat, a bizánci, a mór és a román stílust akarta a magyar
»vitézkötéssel« egységbe ötvözni".
|
