Targum: A zsidó tudományok új fóruma

Büszkén hívjuk fel a figyelmet a Targum folyóiratra, amely a magyarországi zsidó tudományokkal kapcsolatos kutatások egyik új fóruma kíván lenni. A lap interdiszciplináris szemléletű, új megközelítésben igyekszik érdekes tudományos eredményeket közreadni, hazai és külföldi kutatók munkáiból egyaránt. A szerkesztőségben és a szerkesztőbizottságban egyetemünk több oktatója is képviselteti magát. Maga a szűken vett szerkesztőség: Basics Beatrix művészettörténész, Bányai Viktória történész, hebraista, Fenyves Katalin mentalitástörténész, és Vörös Kata szociológus.

Gábor György professzor, egyetemünk Művelődés- és Kultúratörténeti Tanszékének és Doktori Iskolájának vezetője a következőképp fogalmaz a lap programadó írásában: „E friss folyóirat szerzői és szerkesztői az együttes értelmezés különös szándékával és ambivalenciájával indítják útjára a lapot: az értelemadás merész és már-már szerénytelennek ható óhajával, egyúttal annak világos belátásával, hogy a vállalkozás csak közösen, különböző tudományterületek együttműködésével közelíthet kitűzött célja felé”.

A targum szó fordítást jelent, a kora középkortól kezdődően a Héber Biblia arámi fordítását jelöli, s azért esett az alapítók választása éppen erre a címre, mert a lap célja a fordítás, az értelmezés, az értelemadás és a megértés szándékának átadása. Interpretáció, kommentár, diskurzus – e három szóval jellemzi magát a kiadvány – tökéletesen összefoglalja a zsidó kultúra több évezredes eszenciáját. A nézőpontok folyamatos változása, a különböző értelmezési lehetőségek felvonultatása és az erről való folyamatos párbeszéd az, ami élővé és naprakésszé teszi a zsidóságot.

A fenti sorokban megfogalmazott szemlélet jól tetten érhető az első két szám összeállításában. A szerzői névsorban több tudományterületről találhatók kutatók, közös találkozási pontjuk, hogy mind a zsidósághoz kapcsolódó munkát végeznek és tudományterületük elismert kutatói.

Az első szám tematikája a felejtés köré szerkesztődik, és „ennek összefüggésben vizsgálja a magyarországi zsidó emlékhelyek – zsinagógák, múzeumok, temetők – közelmúltbeli sorsát, de az antik és modern mítoszoknak, emlékezet és felejtés keserűen aktuális folklorizálódásának is jut hely horizontján.”  – fogalmazta meg Fenyves Katalin a kiadvány szerkesztője, egyetemünk professzor emeritája.

A második szám a lokalitás témakörét mutatja be, Glässer Norbert szerkesztésében. A szám tanulmányai „olyan rutinszerűként és maguktól értetődőkként felfogott jelenségek helyi megnyilvánulásai felől árnyalják a zsidó történeti modelleket vagy helyezik a lokális jelenségeket újabb, tágabb összefüggésbe, mint a gasztronómia – annak rutinjaival és vágyakat, közösségi törekvéseket kifejező újításaival együtt –, a helyi tér használata – és annak csoportokhoz kötődő verbális és nonverbális gyakorlatokban való újrafogalmazása –, tér és emlékezet vagy tér és örökség változó viszonyának elgondolásai.”

A Targum szakmai színvonalához és újító hangvételéhez méltó visszafogottan elegáns megjelenése. A nyitóoldal képi világa tökéletesen visszaadja a feledés megrendítő hatalmát. A belső oldalak letisztult modernitása pedig jól illeszkedik a 21. század olvasási szokásaihoz.

A folyóirat, mely online itt érhető el, eddig 5500 olvasót tudhat magáénak. Ez a tudományos kiadvány esetében kiemelkedően magas olvasottságnak számít, s azt bizonyítja, hogy tematikájában, tartalmában és szemléletében is hiánypótló lap fontos helyet foglal el a zsidóságkutatással kapcsolatos tudományos életben.

A Goldziher Ignác Tudományos Kutató Alapítvány alapításában a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) egy projektpályázati támogatással segítette a folyóirat létrejöttét. A folyóiratot a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár adja ki.

Egyetemünk minden polgárának ajánljuk a kiadványt. A folyóirat létrehozásában fáradozóknak köszönjük a kiemelkedő munkát és sok sikert kívánunk a következő szám megalkotásához.