Lénárt G. József írása
Ember Mária 1974-ben megtörte a hallgatást és megjelent leghíresebb regénye, a Hajtűkanyar. Hosszú évtizedek némasága és suttogása után nem volt visszaút, a holokausztról lehetett és kellett is beszélni. És Ember Mária mesélt. Mesélt Abádszalókról, és ugyanúgy mesélt Stasshofról is. Képeket, visszaemlékezéseket gyűjtött és tárt a közönség elé.
Ember Mária híres mottója szerint nem a zsidóság történetét írta meg, amit írt, az a magyar történelem.
Abádszalókon született, zsidó családban. Testvérével, a később filmrendezőként alkotó Ember Judittal együtt túlélte a holokausztot, visszatérésük után Budapestre költöztek. Újságírói és műfordítói munkássága mellett írt útikönyveket is, de legjelentősebb alkotásai a holokauszt témájával foglalkoznak. Férje az a Hegedűs B. András volt, akit ’56-os tevékenysége miatt 2 év börtönre ítéltek, majd 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítója és alelnöke lesz. Fia Hegedűs István, aki a rendszerváltás utáni első parlamentben lesz parlamenti képviselő.
Idén lenne 90 éves, de már 20 éve nincs közöttünk.
Emlékét őrzi egy emléktábla Újbudán, szülővárosának könyvtára, amely a nevét vette fel s a Raoul Wallenberg Egyesület Ember Mária-díja. Ezt a díjat azok kaphatják, akik tevőlegesen részt vesznek a rasszizmus elleni küzdelemben és az alapvető emberi jogok érvényesülésében, vagy kiemelkedően és hitelesen mutatják be a magyar-zsidó együttélést, a holokauszt történéseit, mindezt a magyar történelem kontextusába helyezve. A díjat 2017-ben adták át először.
Hagyománnyá vált, hogy a közösségszervező hallgatók minden szemeszterben tematikus szemináriumokon és konferencián vesznek részt. A 2020/21. tanév első szemesztere Újlipótvárosról és az embermentőkről szólt, míg a második szemeszter Goldmann Márta és Surányi András vezetésével Ember Mária munkássága köré épült. A félév során vendégelőadók segítették a téma feldolgozását: Lénárt András a Holokauszt Emlékközpont történésze, Sebes József a Wallenberg Egyesület elnöke és Murányi Gábor újságíró, Ember Mária irodalmi hagyatékának gondozója.
A hallgatók kis csoportokat alkotva közel fél évig kutattak egy-egy témában, majd a szemeszter végén megrendezésre került egy kétnapos konferencia, ahol számot adhattak kutatási eredményeikről. A konferencián, amely az „Ember Mária életművének felfedezése nyomán – Belső utazás” címet viselte, hallhattunk Ember Mária és Abádszalók kapcsolatáról, Strasshofról, Ember Mária Wallenberg utáni kutatásáról és műveiről. A konferencia a pandémia miatt virtuális térben zajlott, közel 200 résztvevővel.
A 2021-es évben a konferencia után is folytatódik a megemlékezés: az őszi szemeszterben kerül kiírásra egy pályázat, amire felsőoktatásban részt vevő hallgatók jelentkezhetnek s témája Ember Mária öröksége lesz. A pályázatot újabb konferencia fogja zárni, reményeink szerint Abádszalókon, Ember Mária szülővárosában, a róla elnevezett könyvtárban.
