Oláh János: Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás- és Talmudtudományi Tanszékének történetéről

A később "ortodox" névvel megjelölt irányzat egy rabbiképző felállításában, a zsidó tudomány terjesztésében, a felvilágosításban rettentő veszélyt látott, ezért 1864. március 15-én, Nyíregyházán, Jehuda Aszód²⁴ dunaszerdahelyi rabbi elnökletével ülést tartottak és elhatározták, hogy egy hét tagból álló küldöttséget küldenek Bécsbe I. Ferenc Józsefhez, és kérik, hogy utasítsa el a rabbiképző felállítását, mert az nagy veszedelmet rejt magában a zsidóság számára. A küldöttséget fogadta az uralkodó és megelégedetten tértek vissza abban a hiszemben, hogy a király megértette aggodalmukat.²⁵
Azonban a rabbiképző felállításának terve továbbra is napirenden maradt. 1869-ben ismét ortodox küldöttség jelent meg a királynál Bécsben. Kérték őt, hogy ne hagyja jóvá az 1868/1869-es Egyetemes Gyűlés határozatait, közöttük a rabbiképző felállítását sem.
A királynak azonban a kiegyezés után már nem volt jogköre ilyesmit foganatosítani.²⁶

A rabbiképző megalapítására az engedélyt 1873. május 6-án adta ki végül is I. Ferenc József, aki "... legfelsőbb elhatározással megengedte az Országos Rabbiképző Intézet felálli-tását az “Izraelita Iskolaalap“ terhére."²⁷ Miután felépült az akkori Bodzafa utcai 19-es számú telken az impozáns épület, Brill Sámuel Löw, a pesti hitközség rabbisági elnöke, Adolf Jellinek bécsi főrabbi ajánlatára és Kohn Sámuel főrabbi személyes, előzetes tárgyalásai alapján Bloch Mózest²⁸ hívta meg az intézmény élére.
Bloch ifjú éveiben jesiván tanult, utána világi egyetemen öt éven keresztül filozófiát és fizikát hallgatott, majd több helyütt is (a mai Csehország területén) rabbiként funkcionált és jesivát is vezetett. E nagy talmudi és világi tudományokkal megáldott rabbit állították először az Országos Rabbiképző Intézet élére.
Bacher Vilmos²⁹ és Kaufmann Dávid,³⁰ a boroszlói³² rabbiképző végzettjei álltak mellette intézetünk elindításánál, megtartván az ősi hagyományt, miszerint a rabbiavatáshoz (sz'miha) három rabbi jóváhagyása szükséges.³² Bloch Mózes a Talmudot és a szertartástant tanította; Bacher Vilmos a Szentírást és Szentírás-magyarázatot; Kaufmann Dávid pedig zsidó történelmet és vallásfilozófiát oktatott.

Az ünnepélyes megnyitóra 1877. október 4-én került sor, és még ezen évben: "Emelkedett szivvel jegyezzük fel, hogy az intézet lételének első heteiben már, 1877. november 15-én, Ő Felsége Első Ferencz József legkegyelmesebb királyunk legmagasabb látogatásában részesült."³³ Az Intézetben a tanítás egészen az 1946/47-es tanévig két ún. tanfolyamon folyt, az alsó- (gimnáziumi) és a felső (teológiai) tanfolyamon, amelyek 5-5 évfolyamból álltak.

Az alsó tanfolyamban a "humán gimnáziumi tananyag mellett heti 16 órában héber tárgyak taníttatnak."³⁴ A felső tanfolyam hallgatói a következő tárgyakat hallgatták a kezdetekben: A Szentírás magyarázata; Talmud; Szertartástan; Midrás; Zsidók története; Vallásbölcsészet és erkölcstan; Héber és rokon nyelvek; Hitszónoklattan; Neveléstan és hitelemzés.³⁵
E tantárgyak mellett azonban ".. általános és nemzeti tudományos teljes kiképzésük céljából kötelesek egyidejüleg a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán beiratkozni és a bölcsészeti doktorátust megszerezni. Ennek bemutatása nélkül rabbivizsgára nem bocsáthatók."³⁶ Az Intézet első végzett hallgatója, felavatott rabbija Dr. Neumann Ede³⁷ volt 1883-ban. Avatása után Nagykanizsára került, ahol haláláig rabbiként, majd főrabbiként szolgálta közösségét, de alma materéről sem feledkezett meg, amelynek vezérlő-bizottsági tagja volt.