2006.
április.
Hódmezővásárhely Csongrád megye második legnagyobb városa, az Alföld dél-keleti sarkában helyezkedik el. Joggal nevezik az "ország legnagyobb falujának", hiszen kiterjedését tekintve még Budapestet is maga mögé utasítja. Szomszédságában, tőle dél-nyugatra Szeged a megyeszékhely, dél-keletre a hagymájáról híres Makó, északon Csongrád és Szentes találhatóak. Csongrád megye egyik büszkesége a nehéz és gyötrelmes korszakokat sikeresen átvészelt, még ma is élő tanyavilága, mely a város élelmiszer ellátása szempontjából fontos szerepet tölt be. Hódmezővásárhely mezőváros révén, az Alföld gazdasági vérkeringésében előkelő helyet foglal el.
Hódmezővásárhely mai belterületén a középkorban több falu is létezett (Ábrány, Tarján, Hód, Vásárhely). Hód névvel legkorábban egy 1231. évi oklevélben fordul elő. A XV. század második felétől a falvakból összeolvadt település községi szinten álló mezővárossá fejlődött. A település két falu összeolvadásából született Hódból és Vásárhelyből, melyet 1385-ben először Hodwasarhel néven említettek. A XVI. század második felében Hódmezővásárhely a török hódoltság területévé vált. Megszüntetve a megyéket, a meghódított országrészt vilajetekre, szandzsákra, náhijékre osztották fel. Vásárhely a csanádi szandzsákba tartozó három náhije egyike volt. A törökök kiűzését követően a vidék megtépázva, kifosztva maradt magára. Az itt élő lakosság mindenét hátrahagyva elmenekült, vagy török fogságba esett, felgyújtott, összedőlt házak, elnéptelenedett utcák jellemezték a települést.
1690-ben a török oldalon harcoló Thököly kiéhezett katonái sem kímélték a város lakóit. Felkutatták titkos élelmiszer raktáraikat, marháikat elhajtották, majd kifosztva maguk mögött hagytak mindent. Az 1600-as évek végén a város üresen állt. A veszély elmúlásával, a lakosság lassan kezdett visszatérni a városba, de a visszaköltözöttek száma mindössze néhány száz fő volt. Jó lehetőségnek bizonyult a betelepülő népek számára a térség, hiszen nagy földterületekhez olcsón juthattak, melyeket művelni kezdtek. A visszatelepültekben, az újonnan ideérkezőkben megfogalmazódott egy új élet világképe. A török hódoltság után a lábadozó országba tömegesen telepedtek be rácok, örmények, görögök, és természetesen zsidók is. Az országban élő örmények, görögök bonyolították le a kereskedelem nagy részét. A zsidóság falvakban élt, és ott folytatott mezőgazdasági tevékenységet, majd megpróbálta terményeit értékesíteni. A magyar nemesség nem értett, és nem is foglalkozott kereskedelemmel, ezért a kínálkozó lehetőségekkel a hozzáértők éltek is, a hálózat jelentős része a zsidóság irányítása alá került.
A magyarországi zsidóság története az ország születése előtti időkre vezethető vissza. A polgári időszámítást megelőzően, a rómaiakkal már érkeztek zsidók Pannónia területére, ezt régészeti kutatások is alátámasztják. Nagyrészt az akkori határvidéken, a Duna vonalánál voltak megtalálhatók. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a polgári időszámítás után 225 környékén, a mai Dunaújváros területén fogadalmi tábla jellegű írásos emléket találtak.
"Az örök I-stennek!
A mi urunk, a kegyes és szerencsés Severus Alexander és a császár anyja Júlia Mamaéa császárnő tiszteletére szívesen tett eleget fogadalmának Cosmus, a Spondil a vámállomás vezetője, a zsidó zsinagóga elöljárója."
Az első zsidó családok kb.: 1770 körül érkezhettek Hódmezővásárhely térségbe az emlékek alapján Cseh és Morvaországból. Az 1748-ból, a Károlyi grófok levéltárából származó írásos dokumentumból kiderül, hogy az itt élő görög kereskedők üzleti féltékenységből eredő panaszai miatt eltiltották a zsidókat a kereskedéstől. 1810 körül kezdődött meg a tényleges hitélet, melyre bizonyíték Müller Mihály mohél - eredeti mesterségét tekintve üveges mester - körülmetélési szertartáskönyve, amit 1818-tól 1848-ig vezetett. A közösség létszáma 1828-ra 32 fő volt, amely 1842-re a megyei összeírás szerint 234 zsidó lakosa volt a városnak. Az itt letelepedők nagy része bőrkereskedő, iparos, kézműves volt, de kocsmát és boltot is üzemeltettek. 1941-re 1501 zsidót számlált a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség.
* 1829-ben megalakult a hitközség, és a Chevrá Kádisá.
* 1860-ban létrehozták a Nőegyletet, mely 30 jótékony célú alapítványt irányított
* 1871-ben meg alakult a betegápoló egylet
* 1882-ben meg alapították a Szegénysegélyező Egyletet
A fent említetteket szervezetek 1912-re átalakultak és teljes egészében, a Chevrá Kádisá és a Nőegylet irányítása alá kerültek. Az alapítványok a magyar korona romlása következtében nehéz helyzetbe kerültek és elvesztek. Ezek a negatív események nem befolyásolták a hitéletet. Kitartóan őrizték hagyományaikat, a tradíciókat és érdemesnek látták a további küzdelmeket a mindenkori nehéz helyzettől függetlenül. Az itt élő zsidóság aktívan kivette a részét a város építésében, fejlesztésében. A kongresszusi zsidó hitközségnek 1910-ben 378 adófizetőjéből 29 nagykereskedő, 9 nagyiparos, 38 iparos volt. Az első gőzmalmot Bauer Jakab, az első gőzfűrészt Steiner L József alapította. Hódmezővásárhely zsidósága embersegítő munkák végzésében az élen járt. Természetesen, mindig is akadtak szélsőséges elemek, akik másképpen értékelték a zsidók törekvéseit, melyben nem a segítséget, hanem a hatalomra való törekvést látták. Hódmezővásárhely befogadta a zsidókat, és ők elkövettek mindent, hogy teljes értékű polgárként tekintsenek rájuk.
A zsidók közjogi helyzete nem volt irigylésre méltó. A lakosság egy része nem tekintette teljes értékű polgárnak a zsidókat, és ez egyfajta szakadékot képezett a város magyar és zsidó lakossága között. Ez a szomorú tény azonban mit sem változtatott a magatartásukon, hiszen az események kezdetén, szinte kivétel nélkül mind az első sorokba álltak, hogy ha kell, életüket adják a nemzet szabadságának és jogainak kivívására. Az 1847-es évi országgyűlés, mely közvetlen megelőzte a márciusi eseményeket, a zsidók érdekében, helyzetük javítására semmit sem tett.
1848-as szabadságharc ideje alatt, a 127 családfő közül 2 tiszt, 38 honvéd szolgált a seregben, melyek közül ketten elestek. A Bach korszak hatalmas súlyként nehezedett a magyarországi és egyben a vásárhelyi zsidóság vállára, de a közös sors, a hit átsegítette őket a nehéz éveken. Az 1848-as szabadságharcban résztvevő zsidók hősiesen kivették részüket a küzdelemből. Szemtanúk állítása szerint, Wodiáner Zsigmond vörössipkás őrmester golyója végzett Götz osztrák tábornokkal. A katonák között volt Schweiger Mór honvéd, aki több ütközetben is részt vett és rövid időn belül huszárőrmesteri rangig emelkedett. Schweiger Mór leszármazottjai közül még ma is élnek, többek között unokája, aki köztiszteletben álló történész, irodalmár Hódmezővásárhelyen.
1. Schweiger Mór negyvennyolcas
honvéd fényképe
Néhány évtizeddel tekerjük vissza az idő kerekét. Hódmezővásárhely zsidósága 1833-ban gróf Károlyi Györgytől vásárolt területet, majd a szomszédos telkek egy részét, és itt alakítottak ki imaházat. 1840-ben rabbit alkalmazott a hitközség Grünhut Ábrahám személyében, aki szintén telket vásárolt az iskolaépítés céljából. A hitközség létszáma indokolttá tette egy nagyobb befogadóképességű zsinagóga megépítését. 1852-ben a zsinagóga építésére meghirdetett tervek elkészítésére több neves tervezőmérnök is pályázott, melyet a szentesi származású Busch Miklós nyert el, aki 1853-ban hozzá is fogott a tervek elkészítéséhez. A romantikus stílusú épületet 1857. május 15-én Szeged híres főrabbija Lőw Lipót avatta fel. Az épület formáját tekintve emeletes lakóházhoz hasonlított, homlokzata közepén a két kőtábla, csúcsán Dávid-csillag helyezkedett el. Ettől kezdve a hódmezővásárhelyi zsidóság méltó helyen tudta az ünnepeit megtartani. A telken helyet kapott egy iskola, melyet 1874-ben és egy székház, melyet 1894-ben avattak fel.
2. Az 1857-ben felavatott romantikus stílusú zsinagóga
Ez az időszak volt az, mely alapjaiban megerősítette és összefogta a hódmezővásárhelyi zsidóságot. Minden objektív feltétel adott volt ahhoz, hogy egy teljes értékű zsidóélet elindulhasson. Az itt élők számára egyértelművé vált, hogy a vásárhelyi zsidóság része a társadalomnak és szervesen ki akarja venni részét a város építésében. Igaz, szép számmal akadtak olyanok, akik nem szimpatizáltak a zsidókkal, de ez a helyzet még inkább arra sarkallta őket, hogy bebizonyítsák ők, is e város lakosságához tartoznak, és készek mindent meg is tenni érte.
A közösség 1906-ban megbízta Müller Miksa Gyula szegedi építészt, hogy tervezze meg az átépítését az akkor 49 éves épületnek. A tervek 1906-ra elkészültek és a következő évben el is kezdték a munkálatokat.
3. A zsinagóga átépítésének terve 1906-ból
Átépült a homlokzat, a frigyszekrény, majd hozzátoldottak az épülethez. Ebből is láthatjuk, milyen gyorsan fejlődött a vásárhelyi zsidóság, és az építéshez szükséges anyagi hátteret önerőből biztosították. 1908-ban adták át a megújult régi, új zsinagógát.
4. A hódmezővásárhelyi zsinagóga képeslapon a XX. század elejéről
Az elmúlt évtizedeknek, a mostoha körülményeknek köszönhetően a vásárhelyi zsidóság létszáma megfogyatkozott. Nem maradt senki, aki kezében tudta volna tartani az ügyeket, így a zsinagóga magára maradt. A romos épület egy régi kort, az itt élt zsidók szellemiségét és egy dicsőséges korszak emlékét őrzi. Csupán néhány család maradt, akik még emlékeznek arra, milyen is volt vásárhelyen a zsidó élet. 2004-ben a város vezetése úgy döntött, megkezdik az épület felújítását. Az anyagi fedezetet a város nyújtotta teljes egészében és ma már teljes pompájában láthatjuk a dél-kelet Magyarország egyik legszebb zsinagógáját, mely nemcsak a zsidóság hanem a város büszkesége is.
 |
 |
| 5. Zsinagóga rózsaablaka helyreállítás előtt |
6. Zsinagóga rózsaablaka a helyreállítás után |
Az épület homlokzata közepén helyezkedik el a rózsaablak, mely körül a következő zsoltárfelirat olvasható: (zsoltárok 91:2)
"Azt mondom az Ö-rökkévalóról: menedékem és váram, I-stenem, akiben bízom."
7. Rózsaablak díszes üvegezése
A zsinagóga belső egyszerű, nem túldíszített és a színek harmóniája, a kézzel faragott, eredeti állapotukban visszaállított padok nagyon szép látványt nyújtanak. A szemközti fal aranyozott festése, a Tóraszekrény díszítettsége egy igényes, jó anyagi helyzetben élő nemzedékről tanúskodik. A női karzatra két irányból külön feljáró, lépcsőház vezet, a hívek így tudták megközelíteni a helyeiket. A bima, (Tóraolvasó asztal) neológ hagyományokat követve szemben, elől helyezkedik el. Az I-stentiszteletek orgona kísérettel, kórus közreműködésével zajlottak, és a vészkorszak előtti időkben a zsinagóga minden szombaton zsúfolásig megtelt.
 |
 |
| 8. A helyre állított tóraszekrény |
9. A helyreállított zsinagóga belső tere |
Ma a zsinagóga helyet ad az I-stentiszteleteknek, koncerteknek és különféle kulturális rendezvényeknek. Az épület felavatása óta több neves személyiség ellátogatott Hódmezővásárhelyre, akik szerettek volna saját szemükkel meggyőződni az itt végbe ment "csodáról". A hódmezővásárhelyi zsinagóga ajtaja mindenki előtt nyitva áll, és az ide ellátogatók között szép számmal akadnak egyaránt helyi, és külföldi csoportok.
A zsidó iskola a templom építése előtt, már 1839-ben megkezdte működését. Első tanítója Stern Ignác Zohár tudós volt. 1845-ben már rendszeres tantervvel, 1850-től rendszeres tanítókkal hatósági ellenőrzés mellett működött az iskola. A zsidó elemi iskolát igazgató irányította, felügyeletét helyi tanfelügyelő és öttagú iskolatanács látta el. A tanítókat a hitközség csak kijelölhette, viszont a Nagyváradi Tanulmányi Főigazgatóság nevezte ki. A zsidó gondolkodásmód mindig is nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, képzésre. A gyermekek a felnőtt korukra arra az alapra tudnak építkezni, amit gyermekkorban leraktak, megtanítottak velük. Egész életüket meghatározza a zsidó öntudat, melynek magját már kicsi korukban beléjük plántáltak, hogy ne felejtsék el a hovatartozásukat. Az iskola épületét sem kímélte az idő vasfoga, a felújítási folyamatok őt sem kerülték el. Az épület ma helyet ad egy kis imateremnek és egy nagy holokhauszt múzeumnak.
 |
| 10. Az iskolaépület helyreállítás előtt |
 |
| 11. Az iskolaépület a helyreállítás után |
A vásárhelyi zsinagóga többet jelent egy egyszerű épületnél az itt élők számára. Saját szemükkel láthatták, milyen zsidó, közösségi és polgári élet volt a városban a vészkorszakot megelőzően. A zsinagóga épületében voltak összegyűjtve és innen deportálták el szinte a közösség minden tagját. Hazatérésük után saját szemükkel láthatták, miként vált az enyészetté mindaz, melyet évtizedek során őseik felépítettek. Hála I-stennek ma a saját szemükkel láthatják a helyreállított oly nagyon szeretett zsinagógájukat.
A közösséget megtépázta a történelem vihara, de elveszejteni soha nem tudta. Korszakok jöttek mentek, de a hódmezővásárhelyi zsidóság maradt. A sokezer éves kultúra, melynek fényében ma is élnek, dolgoznak, nem engedi elfeledni azt a tényt, hogy a túlélésre egyetlen esély van, az összetartás. A megmaradtak, a gettókból hazatértek, ma apáik székén ülnek abban a zsinagógában, melyet elődeik építettek. A hódmezővásárhelyi zsinagóga a múlt emléke, a jelen igazsága és a jövőnek szánt üzenet.
Felhasznált irodalom:
1. Siha Béla: Hódmezővásárhelyi zsinagóga
(Hódmezővásárhely. 2004)
2. Silberstein Adolf: Hódmezővásárhelyi zsidók
(Hódmezővásárhely. 19439
3. Szigeti János: Zsidók Hódmezővásárhelyen
(Budapest. 2004)
4. Magyarországi zsinagógák
Főszerkesztő: Gerő László, szerzők: Gazda Anikó, Kubinyi András, Pamer Nóra, Póczi Klára,
5. Vörös Károly.
(Budapest. 1989)
6. Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja 1873-1950
(Hódmezővásárhely. 2003)
Fehasznált fotók:
1. Schweiger Mór negyvennyolcas honvéd fényképe
(Fotó: Plohn József Negyvennyolcas honvédportrék - Budapest)
2. 1857-ben felavatott romantikus stílusú zsinagóga
(Fotó: Plocn József - Hódmezővásárhely Városi Levéltár)
3. A zsinagóga átépítési tervének terve1906-ból
(Terv: Müller Miksa 1906 - Hódmezővásárhely Városi Levéltár)
4. A hódmezővásárhelyi zsinagóga képeslapon a XX. század elején
(Hódmezővásárhely Városi Levéltár)
5. Zsinagóga rózsaablaka helyreállítás előtt
(Fotó: Siha Béla. 1987)
6. Zsinagóga rózsaablaka helyreállítás után
(Fotó: Siha Béla. 1999)
7. Rózsaablak díszes üvegezése
(Fotó: Siha Béla. 2004)
8. A helyreállított tóraszekrény
(Fotó: Marker Reklámstúdió)
9. A helyreállított zsinagóga belsőtere
(Fotó: Marker Reklástúdió)
10. Az iskolaépület a helyreállítás előtt
(Fotó: Siha Béla. 2004)
11. Az iskolaépülete helyreállítás után
(Fotó: Siha Béla. 2003)
|
