"A FÉLBEMARADT EMBERVÁGYAKÉRT, A MEGZAVART
MŰVÉSZÁLMOKÉRT, A CSONK-ALKOTÁSOKÉRT, TORZÓKÉRT HANGFOSZLÁNYOKÉRT, MEGSZAKADT
SZERELMEKÉRT ÉS A MEGROKKANT, KIFOSZTOTT LELKEKÉRT KI TART REQUIEMET, KI SZENTEL NEKIK
EMLÉKET?"
Könnyek kapuja. 44. oldal (l)
E költői gondolatot fogalmazta meg
néhány hónappal halála előtt Birnfeld Sámuel. Nevét elfelejtették. Egyénisége,
szikár alakja, szemüvege mögül elővillanó átható tekintete, lírai álmai
eltűntek a múlt homályában. 1944. decemberében rabszolgává alázottan éhen halt Félixdorfban.
Özvegye több mint négy évtizeden keresztül őrizte szellemi hagyatékát,
egyéniségét jellemző rajzait, muzikalitását feltételező szerzeményeit, nemes
veretű stílusban született írásait, fordításait.
Ki is volt dr. Birnfeld?
Szüleinek hatodik gyermekeként 1906.
december 6-án született Szegeden. (2) Felsőfokú tanulmányait a budapesti Országos
Rabbiképző Intézetben és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. A numerus
clausus alatt kitüntetéssel doktorált. Átfogó műveltségére jellemző, hogy a
német, az angol és az olasz nyelven kívül megtanult arabul, arameusul, perzsául,
szanszkritül, s otthonos volt a babilóniai ékírásban is. Széles látókörű, a
művészeteket ismerő, az irodalom iránt érdeklődő egyéniség. (3)
Rajzolni ifjú éveiben az akkor Szegeden
letelepedő Heller Ödönnél tanult. Autodidakta alkat, aki utazásai során megismeri a
művészetek sokszínűségét, s elmélyül alkotó módszereikben. Főleg a grafika
vonzza, s mint naiv művész, ebben a művészeti ágban képes érzékeltetni a lelke
mélyén rejtőző gondolatokat. Portréin többek között emberi és művészi
ideáljait jeleníti meg.
"SZERETNÉK MAJD TALÁLKOZNI HÁROM
IDEÁLOMMAL. MÓZESNEK KEZET CSÓKOLNÉK, LEONARDO DA VINCI ELŐTT LEVENNÉM KALAPOMAT,
BEETHOVEN LÁTTÁRA PEDIG ZOKOGVA BORULNÉK LE."
Pantheon. 20. oldal.
Tájképek, biblia, holocaust
Hitvesi szerelem fűzi feleségéhez,
ugyanakkor létbizonytalanság, értetlenség lengi körül. Gyakran e magába forduló
lélek mély hite ellenére, vagy talán pont amiatt, az írásba, a zene
komponálásába, és a rajzolásba, a művészi önkifejezésbe "menekül".
Magányossága alkotásain is visszatükröződik. Kopár tájak, levélkorona nélküli
fák, a Tisza partjára kikötött rozzant bárkák, emberek nélküli hideg természet,
melyet beárnyékol, az itt-ott előtűnő tónusosan megrajzolt felhőzet. A fenyőkkel
övezett, felkiáltójelként a magasságok felé törő hegyvonulatok között kanyargó
kietlen utak, a hegytetőt uraló magányos kolostor, a megdermedt mozdulatlan szélmalom,
az ódon hangulatot árasztó szegedi zsinagóga belső enteriőrje, a Dávid csillaggal
megkoronázott-megbélyegzett Lőw templom, mind-mind félelmeinek, lelki traumáinak,
sikertelenségének a kép nyelvére lefordított drámai rezdülései. Ugyanakkor
kifinomult humorérzéke a groteszk felé is hajlik. Majd felülemelkedne a mindennapok
adta keserűségén szinte fotorealista hűséggel ábrázolja a szegedi tanyavilág
bölcs paraszt embereit.
"ZSIDÓ TEMETŐBEN KÖVET RAKNAK A
SÍROKRA, A VIRÁGOKKAL HÍMZETT SÍRHANTTAKARÓ TILOS. BÁRKIK VOLTUNK IS, BÁRMILY JÓK,
BUKOTTAK SZENT BÉLYEGESEK, NEKÜNK MÉG A HALÁL UTÁN IS KÖVEK JUTNAK. ZSIDÓ
SORS..."
Élet-halál. 31. oldal.
Kevés vallási témájú képet rajzolt,
de bibliai tárgyú kompozícióin az áhítat húrjait pengeti. A három angyalt mély
alázattal fogadó Ábrahám, a népében csalódó, de mégis értük imádkozó Mózes,
a két kőtáblát átölelő próféta mozdulata, az ódon zsinagógában imaköpenyébe
burkolódzó imádkozó zsidó egy-egy vallomás a hitről, a reményről s a világot
átfogó isteni szeretetről.
CSODÁLATOS VAGY ISTEN, HOGY SILÁNYNAK
LÁTSZÓ ANYAGBA BELESUGÁROZTÁL MENNYEI FÖNSÉGEDBŐL EGY PARÁNYIT. TEREMTÉD A
KÖVET, MELY ÚTSZÉLRE HULLOTT, FOLYÓMEDRÉNEK SZÉLÉRE SODRÓDOTT, A FÖLD MÉHÉBE
REJTŐZÖTT ÉS TE KIHOZATTAD AZT ÉGKŐNEK, SZOBORNAK SZÍNI KŐTÁBLÁNAK, DE SÍRKŐNEK
IS."
Az én Istenem. 5. oldal
A 30-as évek végének, a 40-es esztendők
elejének történelme, történetek vetületei híven tükröződnek alkotásain.
Háború, milliók halála, diszkriminációs törvények, munkaszolgálat, deportálás,
koncentrációs tábor, népirtás. Érzi, átéli, s megábrázolja az éledő, majd
egyre erősödő fasizmus romboló szellemét. Dávid csillaggal megbélyegzett bohóc
meredten fürkészi a levegőben játszadozó, imbolygó léggömböt. Halálfejes
fasiszta katona mered a nézőre egy másik képen, kinek sisakján és arcán a félelmet
és rémületet keltő horogkereszt kortörténeti dokumentum. A Bibliában leírt
egyiptomi rabszolgaság asszociációra, s párhuzamos gondolkodásra készteti. Hisz a
bibliai üzenet igazságában, az igazság győzelmében, de látja, érzi, tudja, hogy a
"szabadulásig" mennyi, de mennyi áldozatnak kell ártatlan vérét hullatnia.
Az 1944. tavaszán készült grafika-sorozatán a Peszáchra, (zsidó húsvét), a
szabadság ünnepére meggyötört munkaszolgálatost rajzol, aki a végtelen, kietlen
talajban gyalogol. Mögötte az emberekkel teli vonatok dübörögnek, és az eligazító
felirat önmagáért beszél:
Deportierte Juden
"EGY FOGOLYTÁBOR A MEGTÉBOLYODOTT
VILÁG EGY SARKÁBAN. A TÁBORT HÁROMSZOROS ÁRAMMAL TELÍTETT DRÓTSÖVÉNY VESZI
KÖRÜL. HA ALSZIK A TÁBOR, A DRÓTCSOMÓK BESZÉLGETNI KEZDENEK EGYMÁSSAL, A SOK
TITOKKAL TERHES CSÖNDBEN.
MINDENIK CSOMÓ TUD MÁRTÍR-MESÉT, MELY OTT JÁTSZÓDOTT LE NÁLA. E MESÉK HALLATÁRA A
DRÓT-KERESZT "KADDIST" - HALOTTI IMÁT - SUTTOG A CSOMÓKNÁL, AMELYEKET
VÉRTANUK ÉRINTETTEK MEG.."
Látomások. 50. oldal.
Van azonban egy másik Magyarország is,
amelyet Madách Imre, Ady, Babits, Juhász Gyula, József Attila, Móra Ferenc, és
számtalan más humanista neve és szellemisége fémjelez. (4) S természetesen az akkor,
1944-ben 100 éve halott Petőfié, akinek életművéhez mélyen kötődik. Kettősgyökerűsége
abból a tradícióból sarjad, amely a toleranciából és a szeretetből építkezik.
Amely befogadni, és nem kirekeszteni, építeni, és nem pusztítani, ültetni, és nem
kiirtani akar.
"IGEHIRDETÉSEN VOLTAM A KISKUNSÁGBAN
ÉS KÉT KÉPET IDÉZTEM FÖL ISTEN TÁRLATÁBÓL MAGYARSÁGOM ÉS ZSIDÓSÁGOM KÉT
SZIMBÓLUMÁT. MAGYARSÁGOM KÉPE EGY ELHAGYOTT SZÉLMALOM VOLT. CSONKÁN ÉS
VITORLASZEGETTEN ÁLLOTT A BÚZA-ASZTAGOK KÖZÖTT, MINT FORDÍTOTT FELKIÁLTÓ JEL.
PONTJA -A NAP - FÉNYSZÓRÓ CSÓKKAL NEHEZEDETT RÁ ÉS A CSÓKBAN VÍGASZ,
CSONGYÓGYÍTÓ IGÉRET VOLT. ÉS A BÉNA KAROK ISTEN FELÉ NYÚLTAK.
ZSIDÓSÁGOM KÉPE IS EGY SZÉLMALOM VOLT, FORGOTT KERINGETT, S KÖZBEN VITORLÁJÁNAK
ÁRNYÉKA KERESZT ALAKBAN RÁHULLOTT A FÖLDRE. ÍGY KERING VALLÁSOM INNEN KISZAKADT SOK
EZER GYERMEKE ÉS SORSÁNAK "KERESZTJÉVEL" ÁLDÓN ÉS KÖNNYESEN
RÁZUHAN A FÖLDRE."
Egy lelkész naplójából. 18. oldal.
Petőfi hatása
Petőfi költészetéből meghallja az
ember - a szabadság-szeretet, a felelősség, az egyenlőség iránti vágy és az
egyetemesség poétikus üzenetét. Tizenkét versét fordítja le a Biblia nyelvére, a
héberre. (5). Többek között a Farkasok dalát.
"Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kínoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek,
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg."
- írja Petőfi, s a költői jóslat beteljesedik Birnfeld életében.
1942-től többször hívják be
munkaszolgálatra, s a lelket és fizikumot megrendítő pokolban a János vitézt ülteti
át héberre. A halál árnyékában keresi a szellemi örökkévalóságot.
Fordítástervezetét, amelyet egy kis alakú füzetben rögzített, 1944. május 14-én
fejezte be. Ebben a teljes szöveg megtalálható. Az első oldalra Petőfi arcképét
helyezi, s a portré alá, archaikus héberséggel tömör értékelést ad a költőről,
melynek magyar fordítása a következő:
"E nagy költő 1823-ban született.
Egyszerű szülők gyermekeként nehéz körülmények között tengette életét.
1848-ban harcolt a magyar szabadságért, s a hazáért vívott küzdelemben, 1849-ben
életét áldozta a harc mezején. Sírja mai napig ismeretlen. (6) Napjainkig az egyik
legnagyobb lírikusként tartják számon. Költészete ismert az egész világon."
Május második felében hozzákezd a
tisztázat elkészítéséhez. Harmincegy oldalon csak tizenhét fejezet készülhetett
el. Ezután deportálták...
Baloldalon gyöngybetűkkel - magyarul - Jancsi és Iluska története, a jobbon -
kalligrafikus betűkkel, punktált szöveggel - a mesteri fordítás. 1944-ben volt a
János vitéz megjelenésének centenáriuma. A jubileumra tiszteleg Petőfi szelleme és
emléke előtt.
A fordításhoz színes rajzokat készít. (7) Ezekből az illusztrációkból is
érződik az alkotó célja: a mű hangulatát, hangvételét, játékosságát
visszaadva, a humor leheletfinom leplébe burkolva - tanítani. Birnfeld a János vitéz
fordításához hét illusztrációt készített, amelyek szorosan kötődnek a
szöveghez.
E kompozíciókon elsősorban
jellemábrázoló készsége a megragadó. Iluska mostohájának testtartása, arcának
elnyújtott, eltorzított vonásai híven adják vissza Petőfi szövegét:
"Dúlt-fúlt Iluskának gonosz
mostohája:
hol marad, hol lehet oly soká leánya?" (8)
A törökök vezérének puffadt,
eltorzított az arca. Az óriáskirálynak fogatlan a szája, félelmet keltő az
izomzata, tompa-bárgyú a tekintete. A tengeren Jánost átvivő óriásnak bozontos a
haja, s kacagó arcát burjánzó szakáll borítja. A képzeletbeli monumentális
sárkánykígyó tüzet okád. Ezek mind-mind olyan elemek, melyek a szöveg
interpretálására hivatottak, de érződik rajtuk az illusztrátor célja: egyéni
ötletekkel színesíteni, gazdagítani az olvasói fantáziát.
A Birnfeld élettorzó üzenete
Birnfeld, amikor deportálják,
hátizsákjában Bibliát, néhány művész életrajzát és a magyar költők
antológiáját vitte magával. Valami drámai, valami jelzésértékű szimbólum van e
tettben, s élete tragikus kifejletében. Ő mártírhalált hal, de a Biblia a művészet
és az irodalom él, mintegy jelezve: fasisztoid ideológiák elpusztítják az
életet, de a szellem halhatatlan, s idők felett álló.
"MAJD FEKSZEM ÉN A HALÁLBAN
ÉS SÍROM FELETT FŰSZÁL LEGÉNYKÉK
UDVARIASAN HAJLONGANAK
ÉS HA AKKOR ISTEN RÁMVETI A
NAPSUGARAKAT, AKKOR TUDNI FOGOM,
HOGY VALÓBAN NAGYOT NŐTTEM A
HALÁL ÓTA..."
Részlet B. S. Mérték című verséből (1942. VII.1.)
JEGYZETEK
1. a tanulmányban közölt,
nagybetűvel írt idézetek dr. Birnfeld Sámuel máig kiadatlan írásaiból valók.
2. "Néhai férjem, Birnfeld Sámuel
1906. december 6-án született Szegeden a Tisza Lajos krt. 76. házban. A ház még ma is
áll. Szülei vallásos zsidók voltak. Hatan voltak testvérek és ő volt a
legfiatalabb. Az egész Birnfeld családot részben Auschwitzban, részben a
munkaszolgálatban pusztították el. Őt a nyilasok hurcolták el október 20-n reggel
Budapestről, a Vig-u 24-ből. November 12-ig sáncásáson volt Pest környékén. Ekkor
gyalog indították útnak Ausztria felé. November 20-án Hegyeshalomnál vitték át
őket a határon. Egy korabeli szemtanú arra bíztatta Birnfeldet, hogy szökjék meg,
erre azt válaszolta:"...én nem megyek. Ezekkel az öreg beteg emberekkel maradok,
és hátha a feleségemre is rátalálok Ausztriában. " 1944. december 28-án, a
zsinagógai dátum szerint Tévét hó 12-én, Félixdorfban éhen halt. Egy Wéber nevű
kiskunfélegyházi üvegkereskedő, aki túlélte a Soát, temette el. Az ő
elmondásából kiderült, hogy Birnfeld a táborban minden este összehívta
sorstársait, gyógyította a betegeket, s az utolsó falat kenyeret is megosztotta
velük."
Részlet özv. dr. Birnfeld Sámuelné a
szerzőhöz, 1975. július 17-én írt leveléből.
3.
a. Ehelyütt mondok köszönetet dr. Binjamin Gát-Rimonnak (Rison Lezion), dr. Jechiél
Zvi Moskovitsnak (Bnei Brak), dr. Révész Mártonnak (Tel-Aviv) és dr. Singer Ödönnek
(Budapest), akik mint egykori diáktársai, visszaemlékezéseikkel segítettek
megrajzolni a Birnfeld portrét.
b. Az elmúlt öt évtizedben a következő publikációkban említik meg Birnfeld
Sámuelt:
I. "dr. Birnfeld Sámuel, sz. Szeged,
1906. XII.6. Rabbivá avatták: 1936. A pesti izr. hitközség rabbi- vallástanára.
Sáncásásra hurcolták el. Irodalmi munkássága: Sevet Jehuda. Selomo ibn Verga
krónikája, Budapest., 1934. 32. p-" Az Országos Rabbiképző Intézet
évkönyve az 1943/44, az 1944/45- és az 1945/46 tanévről. Szerkesztette dr.
Lőwinger Sámuel igazgató. Budapest, 1946.
II. Schőner Alfréd, Elpusztított
álmok, Képes Újság, 1984. XII. B.
III. Birnfeld Sámuel
emlékkiállítása a Somogy-könyvtárban
Délmagyarország, 1986. XII. 5.
4. Kiadatlan írásaiban gyakran idéz
Madách, Juhász Gyula és Móra Ferenc műveiből.
5. Petőfi héber fordítói közül hadd
emeljük ki a következőket:
I. Vótum Petőfiánum: Petőfi fogadalma. Budapest, Kossuth, 1975, Bacher Vilmos
(1909.), Avigdor Hameiri (1961).II. Itamár Jaoz-Keszt: Cvi Haplaot.
I-II- kötet, Tel-Aviv, 1984. Kétnyelvű antológia. (E kötetben a szerző 115 magyar
költőt fordít le héberre. Többek között Petőfi Szeptember végén, Befordultam a
konyhára, Reszket a bokor, Az őrült, A kutyák dala, A farkasok dala, Egy gondolat
bánt engemet c. költeményeit.
6. Amikor Petőfi egyéniségét méltatja,
többek között így ír a héber szövegben:
"...velo jada is et kovurato ad hajom haze..." E fordulat egyenes idézet
Deuteronomium 34. 6.-ból. A bibliai idézet Mózesre vonatkozik, s pontos magyar
fordítása: "...és senki sem tudta sírját egész e mai napig."
Birnfeld fordítástervezetében egy helyre, a János vitéz I. fejezetének 2. versébe,
"ültette be" a bibliai idézetet.
(Micha 2.8.)
Azonban a teljes fordítást tanulmányozva megállapítható, hogy a héber változaton
végig érződik a Szentírás hatása.
7. Férje elhurcolása után, a feleséget
- a ma is Szegeden élő - dr. Birnfeld Sámuelnét Ausztriába deportálták. Ő vitte
magával hitvese irodalmi termékeit, fordításait, grafikáit, illusztrációit.
Csontvázzá lefogyva a menetelések alatt mindenét eldobta, csak férjének munkáit
őrizte, s a felszabadulás után hazavitte Magyarországra.
Néhány évvel ezelőtt a teljes szellemi hagyatékot - gyermeke nem lévén - a New
Yorkban élő egyetlen unokaöccsének, Kovács Lászlónak ajándékozta. Kettőjüktől
kaptam meg a teljes Birnfeld-anyag fénymásolatát. Önzetlen segítségük tette
lehetővé e dolgozat megszületését.
8. Petőfi Sándor, János vitéz I.
fejezet.,
|
