Január vége és február eleje – a téli vizsgaidőszak és a tavaszi félév kezdete közötti lélegzetvéletnyi szünet – a konferenciák ideje. Idén két olyan hebraisztikai–judaisztikai vonatkozású konferenciát is szerveztek egy hét eltéréssel, amelyek mind témájukat, mind az előadóikat tekintve szorosan kapcsolódtak egyetemünkhöz.
Január 29-én, kedden került sor a Magyar Hebraisztikai Társaság éves seregszemléjére, a Magyar Hebraisztikai Konferenciára, azaz a Schweitzer-lectures 2019-re. Az MHT alapító elnöke, Prof. dr. Schweitzer József (1922–2015) egykori országos főrabbi, egyetemünk korábbi igazgatója emléke előtt tisztelgő esemény szervezését idén a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara vállalta. Azonban az esemény előtt egy héttel tragikus kimenetelű tűzeset sújtotta a Ráday-kollégiumot, amelynek következtében a konferencia helyszínét meg kellett változtatni.
Hála a European Association for Jewish Studies nagyvonalú támogatásának, idén a Magyar Hebraisztikai Konferencia már nemzetközivé válhatott. A nyitó előadást Stefan Schorch, a Martin Luther Egyetem Halle–Wittenberg Teológiai Karának magyarul is kitűnően beszélő bibliatudományi professzora tartotta, a szamaritánus Tóra és a szamaritánus targumok viszonyáról. Ezek a targumok (arámi nyelvű bibliafordítások) még azt megelőzően keletkeztek, hogy a szamaritánus közösség a 11. században áttért volna az arab nyelvre, és így a szamaritánus Tóra szövegtörténetének olyan korai korszakáról nyújtanak közvetett bizonyítékot, amely korból nem maradtak fenn kéziratok.
A nyitó előadást követően, idén először, párhuzamos szekciók közül választhatott a hallgatóság. Az egyik szekcióban bibliatudományi, majd rabbinikus irodalomról szóló előadások hangzottak el. Többen is foglalkoztak a targumokkal, valamint az Énekek éneke zsidó és keresztény értelmezéseivel. Ezekkel párhuzamosan előbb egy angol nyelvű szekció zajlott, Izraelből és Olaszországból érkezett előadókkal, modern zsidó történelmi témában: mindhárom előadás magyarországi és cionista vonatkozású, 19. és 20. századi kultúrtörténetről szólt. Majd három prezentáció következett a kereszténység és a zsidóság „találkozásairól” különböző korokban. Végül egy judaisztikai szekció zárta a napot, amelyben az előadások közös eleme a szöveges és tárgyi formában megjelenő emlékezet volt.Az előadások kivonatai elolvashatók az absztraktfüzetben (PDF). A konferenciára benyújtott absztraktok – mindkét konferencia esetében – szigorú anonim bírálati rendszeren estek keresztül, amelynek eredményeként csak a legjobb előadások hangozhattak el. Az előadók közül az egyetemünkhöz kapcsolódnak Oláh János professzor és Tuna Rita MA-s hallgató; Fehér Sándor, Kis András és Radvánszki Péter doktoranduszok; Jutta Hausmann, a Doktori Iskola tagja; valamint nálunk védte meg doktori fokozatát Hack Márta is. Szekciót vezetett Balázs Gábor és Biró Tamás, egyetemünk oktatói.
Egy héttel később, február 5-én és 6-án került sor az „Unhealed Breach” or a Good Divorce? The Hungarian Jewish Congress (1868-69) and the „Schism” in Historical Perspective c. történészkonferenciára, amelyet az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéke, valamint az MTA TK Kisebbségkutató Intézete közösen szervezett az 1868-69-es zsidó kongresszus 150. évfordulóján. Az eseményt Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke nyitotta meg az ELTE BTK Kari Tanácstermében. A magyar előadók mellett elhangzottak előadások izraeli, német, amerikai, romániai, horvát és cseh kutatóktól is. A történészek a kongresszus előzményeivel és következményeivel, a kongresszuson képviselt álláspontokkal és azok tágabb európai és vallástörténeti hátterével, Eötvös József szerepével, valamint ortodox és határon túli visszhangokkal foglalkoztak, sok esetben egy-egy személy vagy város esetének behatóbb tanulmányozásán keresztül.
A konferencia díszvendége, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, Michael K. Silber a közelmúltban töltötte be 70. születésnapját, és így az esemény az ő ünneplését is szolgálta. Silber 1948-ban született Debrecenben, majd az Egyesült Államokban, ortodox környezetben nőtt fel. A Yeshiva University-n szerzett BA szintű diplomát matematikából és fizikából, majd a Columbia University-n MA-t történelemből. 1985-ben védte meg doktori disszertációját a jeruzsálemi Héber Egyetemen, a magyarországi ortodox–neológ szakadás előzményeiről a 19. század első felében. Mestere, Jacob Katz és ő alkották meg azokat a kereteket, amelyek segítségével a tanítványaik Izraelben, Magyarországon és szerte a világban a mai napig értelmezik a 19. századi magyarországi zsidó történelmet, az európai zsidó történelem egy speciális szeletét. Így az OR-ZSE is neki köszönheti azt, hogy a kortárs történelemtudomány segítségével reflektálhat önmagára, ill. a Rabbiképző és a neológ zsidóság létrejöttéhez vezető társadalmi folyamatokra.
Azonban a témán túl is több szálon kapcsolódott ez a konferencia is az egyetemünkhöz. Előadott Zima András, a Történelmi Tanszék egyetemi adjunktusa, és Glässer Norbert, aki nálunk doktorált és habilitált, valamint Huszár Mihály, a Marczali Henrik Kutatócsoport tagja is. Az egyik szekciót Biró Tamás vezette, aki mindkét konferencia szervezőbizottságának is tagja volt. A zsidó kongresszusról szóló konferencia absztraktfüzete innen tölthető le PDF-ben.
Nyitókép: Glässer Norbert (balra) és Zima András (középen) előadása a zsidó kongresszus megjelenítéséről a magyar-zsidó sajtóban