Magyar szamaritánus-kutató újrafelfedezése 150 év után: nemzetközi tudományos konferencia hazai egyetemközi együttműködésben

Kohn Sámuel munkásságára figyelt a Nemzetközi Szamaritánus-kutató Társaság (Societé d’Études Samaritanines – SÉS) Budapesten megrendezett konferenciája. Az általa elsőként felfedezett és publikált kéziratok a legújabb szövegkiadások részévé váltak. Szamaritánus arámi és görög szövegelemzései az előadók szerint újra útmutatást jelentenek az ókori szövegek mai megértésében.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem adott otthont a 10. nemzetközi szamaritánus-kutató konferenciának. A négyévenként megrendezésre kerülő konferencia az ókor óta ma is létező – néha „zsidó szektaként” is definiált – vallási közösség történetével, tárgyi kultúrájával, Tóra-változatával, arámi, görög és arab nyelvű kézirataival, kommentárjaival, nyelvészeti problémáival foglalkozott: „Samaritans through the Ages” címmel. A július 22–26 között megrendezett konferencián 14 ország 26 előadója a legújabb kutatásait mutatta be. Az előadásokat követő viták során az elméleti problémák megelevenedtek és számos felvetett kérdésre született válasz. Milyen lehetett a Gerizim-hegyen álló szamaritánus templom? Játszott-e gazdasági szerepet Samária tartomány gazdaságában ez a templom? Rekonstruálható-e a szamaritánus görög Tóra-fordítás? Melyek a legjelentősebb rabbinikus és korai zsidó hagyományok a Tibat Marqeben? Hogyan katalogizálhatók a szamaritánus héber és arab kéziratok? Az arab nyelvű kommentárokban milyen írásmagyarázati elvek mutathatók ki? Vajon kiejtették-e az istennevet a szamaritánusok, és ha igen, hogyan?

Kohn Sámuel, az Országos Rabbiképző Intézet néhai professzorának – a Dohány utcai zsinagóga első, magyarul prédikáló főrabbijának – tudományos kutatásai a szamaritánus Tóra és a szamaritánus irodalom körül kristályosodtak ki, amiben egyedülálló volt itthon. E témakörhöz kötődő írásai, könyvei külföldön, németül jelentek meg. Kohn a szamaritánus arámi nyelv leírásában úttörő munkát végzett, hasonlóan a szamaritánus Tóra görög fordításának (Samareitikon) forrásait elsőként osztályozta. A Tibat Marqe (egy 4. századi szamaritánus midrás) 2021-ben Berlinben megjelent kritikai kiadásában a Kohn által felfedezett és kiadott szamaritánus kézirat is helyet kapott. Munkásságának részletes kiértékelését további célul tűzte ki a SÉS.

A konferenciát Prof. Dr. Furkó Péter a KRE, Dr. Bíró Tamás, illetve Dr. Balázs Gábor az OR-ZSE rektorhelyettesei köszöntötték. A konferencia szervezője, Zsengellér József professzor, az egyetlen magyar szamaritánus kutató köti össze az SÉS-t az OR-ZSE-t és a Károli Egyetemet. A párizsi központú SÉS 1988 óta fogja egybe a világ szamaritánus kutatóit és konferenciákkal, valamint könyvkiadással támogatja a munkájukat. A KRE az újonnan felújított Károlyi-Csekonics palotában biztosított helyet a konferenciának, melyet 2020-ról a covid-járvány miatt kétszer is el kellett halasztani. A református egyetem hittudományi karán korábban oktató professzor a KRE-n folytatta a szamaritánus Tóra kritikai kiadásának munkálatait. Az OR-ZSE a Hexagonális (Goldziher) teremben látta vendégül a konferenciát. Ez alkalomból rögtönzött kiállításon látható volt az egyetem egyetlen szamaritánus arab nyelvű kézirata is, melynek tudományos feltárását az egyik kutató fel is vállalta. A konferencia anyaga kötetben is megjelenik jövőre a berlini De Gruyter kiadó Studia Judaica sorozatának Studia Samaritana alsorozatában.