Szép kötettel tisztelte meg Einsteint, halálának félévszázados évfordulóján az Akadémiai Kiadó.
Gazda István tudománytörténész Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945 című, az általa szerkesztett, Magyar tudománytörténeti szemle könyvtárában megjelent, tanulmányokból, cikkekből összeállított kötete felsőoktatási segédkönyv, tudósokat idéz, akik nyilatkoztak Einsteinről és elméletéről.
Olyan tudósokat, akik együtt dolgoztak vele, akikre hivatkozott cikkeiben, illetve akik elemezték, méltatták -esetleg bírálták - munkásságát. Természetesen ők nagyrészt a természettudományok korabeli művelői, de vannak köztük filozófusok, irodalmárok is, mindannyian külön fejezetben, megkönnyítve a tájékozódást a testes kötetben. 

Egyik erénye a terjedelmes munkának, hogy nem kerüli meg Einstein és a zsidóság kapcsolatát, amelyet az eddigi munkák - meghatározó volta okán -érintettek ugyan, de nem foglalkoztak vele részletesen. Megkerülhetetlenek a zsidó vonatkozások, de a könyv nem is akarja megkerülni őket, olyannyira hogy a 6. rész Relativitás és zsidóság címet viseli.
Itt elemzi Lénárd Fülöppel való vitáját, amelyben ellenfele - sok elvbarátjával egyetemben -zsidó találmánynak minősíti elméletét. Jellemző módon évtizedekig le lehetett írni negatív értékítéletként a "zsidó fizika" kifejezést.
Másik felét a fejezetnek Einstein és a cionizmus viszonya foglalja el. Ő erre 1921-ben úgy emlékezik, hogy Svájcban még nem volt tudatos zsidó, de Berlinben az antiszemitizmus állásfoglalásra késztette. Ilyen értelemben beszédeket is tart, nem véletlenül szerepel neve egy Ludendorff tábornagy vezette titkos szervezet halállistáján. Kénytelen elhagyni Németországot, nehogy barátja, Rathenau sorsára jusson. Ott van a jeruzsálemi héber egyetem alapításánál, amelyet később is szívügyének tekint. Talán a későbbi tragédia keveseknek megadatott korai megsejtése juttatja el a korabeli zsidóság befolyásos körei által kórusban kárhoztatott cionista törekvésekhez?

A kötet csak 1945-ig kíséri életútját, de köztudottan haláláig kiállt a zsidó állam mellett, olyannyira hogy megkínálták Izrael első köztársasági elnöki tisztségével, amelyet nem fogadott el, végül fizikus kollegája Weizman töltötte be.
Anekdota is színesíti a fejezetet, táviratváltása a New-York-i főrabbival emberi közelségbe hozza a nagy tudóst. Gyakran érintik a zsidóságot a 9.rész "Magyarok Einsteinnel és családjával készített interjúi" melyek közül egy 1924-es bécsi beszélgetés Einstein a zsidó újjászületés szolgálatában sokatmondó címmel látott napvilágot az akkor még Kolozsváron megjelenő Új Kelet 1924-es számában.

Einstein feltétlen és lelkes híve volt a palesztinai országépítésnek, de - 1938-as beszéde szerint -egyúttal "az arabokkal ésszerű alapokon kötött megegyezésnek" is. 

Rengeteg lábjegyzet található a kötetben, amely így a sok névvel és adattal valóságos lexikont pótol. Nemcsak tudósokat, sok irodalmárt is megkérdez a relativitásról, olvashatjuk Földi Mihály, Németh László és Karinthy Frigyes véleményét is.
Sok a személyes érdekesség, megismerjük baráti körét, akik mind zsidók. Levelei Roosevelthez az atombomba ügyében világtörténelmi jelentőségűek- de a többi is nagyon érdekes, egy nagy ember fényes szellemének megnyilatkozásai az utókornak.

Kár, hogy nem hallgattak rá!

Róbert Péter