Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem kiadásában megjelent a Zsidó Történeti és Irodalmi Tár című sorozat legújabb kötete, Oláh Jánosnak, az ORZSE adjunktusának munkája, a Jónás könyve-Széfer Jóná.
A magyar nyelvű judaisztikai irodalomban, annak ellenére, hogy a világi szépirodalom e bibliai mű feldolgozásaiban bővelkedik, kevés megvilágító-magyarázó jellegű írás jelent meg (Fényes Mór írása a Múlt és Jövőben (1933), Heller Bernát (ugyanott), Komlós Ottó dolgozata a Heller emlékkönyvben (1943), Naftali Kraus értékes írása A próféták népe című kötetében (1992), Singer Jakab disszertációja (1894).

Oláh János művéhez hasonló terjedelmű és mélységű írás azonban nem jelent meg magyar nyelven.
Oláh János munkájában a téma megközelítése teljesen újszerű és meglepően sokoldalú módszerrel történik.

A kötet magánhangzó jelekkel ellátott eredeti teljes szöveggel kezdődik, amelyet Jónás könyvének a Vizsolyi Bibliában, 1590-ben megjelent első magyar fordítása követ.
Tekintve, hogy ez a vallástörténeti és főleg irodalomtörténeti relikvia, mondhatnánk nyelvemlék, mai olvasásra, mai használatra kevésbé alkalmas, ezért utána nyomban megtaláljuk az 1897-1904 között megjelent IMIT Szentírásban közölt, Lőwy Mór fordította változatot, ami ma is az általánosan elfogadott zsidó fordítás magyar nyelven. Kötetünk írója a szöveghűség és a könnyen érthetőség kedvéért ezzel sem elégedett meg, hanem saját "szöveghű, nem szépirodalmi igényű" fordítását is közli.

A továbbiakban mutatkozik meg a könyv tankönyv jellege, a következőkben látjuk meg, hogy Oláh János íróként is megmaradt tanárnak és hallgatói, valamint minden olvasója számára preparálja Jóna könyvét, tehát minden előforduló szóról, még a kötő szavakról és a névelőkről is megmondja a pontos jelentését.
A következő fejezetben szó- és mondat analógiákat szed csokorba az IMIT Szentírás szövege alapján. Jónás könyvének szerkezeti és tartalmi ismertetése után alapos bevezetés következik magához Jóna, vagy Jónás könyvéhez, amiben olvashatunk a könyv üzenetéről és írásának idejéről, valamint Jóna nevéről és életéről. Megismerjük a műben előforduló helyeket és szereplőket, majd Jóna könyvének gyakrabban idézett magyarázatai sorát találjuk, közöttük ókoriakat is.
A modern magyarázatok között olvashatjuk Goldziher Ignácét is, majd kitekinthetünk az indiai mondák világába. A háttér megfestése nem lenne teljes, ha a szerző nem foglalna ide néhány részletet az ággádikus és kabbalisztikus midrásokból, valamint az ezekhez fűzött saját magyarázataiból.
Megismerhetjük Jóna történetének hatását a művészetekre, közöttük a zene is szóba kerül.

Végül természetesen nem maradhat el Babits Mihály Jónás könyve, valamint ennek az örök értékű, az országban szinte mindenki által ismert műnek jelentősebb elemzései, melyek sorában a szerző saját elemzését is közli.
Ez utóbbinak az értékét emeli, hogy a szerző judaisztikai szakember, s ilyen felkészültséggel vizsgálja a művet. A függelékben Jóna könyvéhez írott magyar és külföldi tanulmányok közül válogat.
Közöttük olvashatjuk Heller Bernát és Erich Fromm írásait is.

Borsányi Schmidt Ferenc