Nagyon érdekes és értékes könyvet tett elénk, ajándékozott olvasóinak Dr. Staller Tamás professzor, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorhelyettese, a filozófia tanára és segítője, Babits Antal, a fent nevezett Egyetemnek ugyancsak filozófia oktatója, „civilben” a Logos Kiadó vezetője, aki egyúttal az ismertetésre kerülő könyv lektora is volt.
A könyv különlegességei között említendő, hogy szakított az életrajzok megszokott jellemzőivel és nem a címben megjelölt történelmi-filozófiai személy életrajzi adataira és különböző élet-szakaszainak bemutatására koncentrál, hanem a „főszereplő” életét és munkásságát háttérként és körülményekként körülvevő feltételeit és a szóba jövő helyeket és egyéniségeket vázolja az egyes fejezetekben és „ráadásként” kapjuk csak a könyv vége felé a Spinoza életét ismertető részeket. Lehet, hogy aki csak olvas a könyvről, az hiányosságként értékeli ezt a módszert, de aki kézbe vette és olvasta ezt a munkát, az feltétlenül erényei és értékei között fogja említeni ezt a módszert.

Az Előszóban összegezi, foglalja össze Staller professzor, az igen informatív, sok tudást nyújtó kötet szerzője mindazt, amit ő „Spinoza-jelenségnek” nevez. Ugyancsak itt olvashatunk az antiszemitizmus keletkezéséről és további útjáról. Az ezután következő fejezetekben, bár a tudós szerző nem nevezi különálló fejezeteknek ezeket a címekkel ellátott részeket, a kereszténység korai szakaszát vázolja, majd a „Hispánia zsidói” című részben kapunk rövid, de sok ismeretet nyújtó tájékoztatást az Ibériai félsziget zsidó lakóiról.

E rész után ismerteti a két, legnagyobb lélekszámú, és egyben Európában élő zsidó közösséget, a sz’fárdi (a spanyolországi származású) és az ásk’náz (a németországi származású) zsidóságot és ugyanakkor utal a (főleg régebben, vagy fél évszázad előtt) beszélt nyelvükre is, vagyis a ladinora és a jiddisre is. A következő „fejezet” a korabeli portugál és a spanyol állam hasonlóságaira hívja fel a figyelmet, hogy a következő részből alapos, bár a megszokott tömörséggel megírt ismereteket merítsünk az ibériai zsidók életéből, főleg vallási vonatkozásban. Utána a móroknak nevezett ibériai moszlimokról olvashatunk, majd arról, hogy miért és miképpen űzték ki a félsziget araboktól való visszahódítása után szinte válogatás nélkül a zsidókat. A keresztény hitre térteket azért, mert nem hittek az őszinteségükben, a nem áttérteket pedig azért, mert megmaradtak ősi vallásukban. Még arra is kitér a tudós szerző, hogy ismertesse az iszlám egy misztikus alakulását, a szufizmust, annak elnevezésének eredetét és jelentését, valamint történetét.

A könyv további részei, amelyek Spinozára, az oly fiatalon meghalt, de talán legnagyobb filozófusunkra is részletekbe menően kitérnek, minduntalan felkeltik érdeklődésünket, és amellett, hogy nagyon érdekesek, rengeteg ismeretet nyújtanak. Staller professzor drámai megállapítással fejezi be művét: Spinoza mellékbüntetése a teljes száműzetés a zsidó filozófia történetéből és Spinozát zsidó részről sohasem fogják zsidó filozófusnak tekinteni.

Staller professzor könyvét (nemcsak egyszeri elolvasásra, de állandó kéz közelben tartásra) mindenkinek javasoljuk.
 

Borsányi Schmidt Ferenc