
STALLER TAMÁS:
BARUCH VS.
BENEDICTUS
a Spinoza-jelenség |
Nagyon
érdekes és értékes könyvet tett elénk, ajándékozott olvasóinak Dr. Staller
Tamás professzor, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorhelyettese, a
filozófia tanára és segítője, Babits Antal, a fent nevezett Egyetemnek
ugyancsak filozófia oktatója, „civilben” a Logos Kiadó vezetője, aki
egyúttal az ismertetésre kerülő könyv lektora is volt.
A könyv különlegességei között említendő, hogy szakított az életrajzok
megszokott jellemzőivel és nem a címben megjelölt történelmi-filozófiai
személy életrajzi adataira és különböző élet-szakaszainak bemutatására
koncentrál, hanem a „főszereplő” életét és munkásságát háttérként és
körülményekként körülvevő feltételeit és a szóba jövő helyeket és
egyéniségeket vázolja az egyes fejezetekben és „ráadásként” kapjuk csak a
könyv vége felé a Spinoza életét ismertető részeket. Lehet, hogy aki csak
olvas a könyvről, az hiányosságként értékeli ezt a módszert, de aki kézbe
vette és olvasta ezt a munkát, az feltétlenül erényei és értékei között
fogja említeni ezt a módszert.
Az Előszóban összegezi, foglalja össze Staller professzor, az igen
informatív, sok tudást nyújtó kötet szerzője mindazt, amit ő
„Spinoza-jelenségnek” nevez. Ugyancsak itt olvashatunk az antiszemitizmus
keletkezéséről és további útjáról. Az ezután következő fejezetekben, bár a
tudós szerző nem nevezi különálló fejezeteknek ezeket a címekkel ellátott
részeket, a kereszténység korai szakaszát vázolja, majd a „Hispánia zsidói”
című részben kapunk rövid, de sok ismeretet nyújtó tájékoztatást az Ibériai
félsziget zsidó lakóiról.
E rész után ismerteti a két, legnagyobb lélekszámú, és egyben Európában élő
zsidó közösséget, a sz’fárdi (a spanyolországi származású) és az ásk’náz (a
németországi származású) zsidóságot és ugyanakkor utal a (főleg régebben,
vagy fél évszázad előtt) beszélt nyelvükre is, vagyis a ladinora és a
jiddisre is. A következő „fejezet” a korabeli portugál és a spanyol állam
hasonlóságaira hívja fel a figyelmet, hogy a következő részből alapos, bár a
megszokott tömörséggel megírt ismereteket merítsünk az ibériai zsidók
életéből, főleg vallási vonatkozásban. Utána a móroknak nevezett ibériai
moszlimokról olvashatunk, majd arról, hogy miért és miképpen űzték ki a
félsziget araboktól való visszahódítása után szinte válogatás nélkül a
zsidókat. A keresztény hitre térteket azért, mert nem hittek az
őszinteségükben, a nem áttérteket pedig azért, mert megmaradtak ősi
vallásukban. Még arra is kitér a tudós szerző, hogy ismertesse az iszlám egy
misztikus alakulását, a szufizmust, annak elnevezésének eredetét és
jelentését, valamint történetét.
A könyv további részei, amelyek Spinozára, az oly fiatalon meghalt, de talán
legnagyobb filozófusunkra is részletekbe menően kitérnek, minduntalan
felkeltik érdeklődésünket, és amellett, hogy nagyon érdekesek, rengeteg
ismeretet nyújtanak. Staller professzor drámai megállapítással fejezi be
művét: Spinoza mellékbüntetése a teljes száműzetés a zsidó filozófia
történetéből és Spinozát zsidó részről sohasem fogják zsidó filozófusnak
tekinteni.
Staller professzor könyvét (nemcsak egyszeri elolvasásra, de állandó kéz
közelben tartásra) mindenkinek javasoljuk.
Borsányi Schmidt Ferenc |