Rási (Rabbi S'lómó ben Jicháki, vagy Rabbi S'lómó ben Jichák - 1040-1105) a franciaországi Troyes-ben született. Apja nagy tudású, mélyen vallásos ember volt, akire Rási többször hivatkozott írásaiban. Ifjú koráról nagyon kevés tényszerű adatunk van, de sok legenda szól ifjúságáról. Egy legenda elmondja, hogy apja inkább a tengerbe dobott egy értékes drágakövet, minthogy a pogányok birtokába jusson, akik egy szobor díszítésére, vagyis bálványozásra akarták használni. Ekkor egy égből jövő hang megjövendölte, hogy Rási apjának fia fog születni, aki majd bölcsességével bevilágítja az egész világot.

Rási sok mindent tanult fiatal korában. Megismerkedett a pénzügyekkel, a bankügyletekkel, a kereskedelemmel. De megtanulta a vésés, a szövés és a selyemhímzés mesterségét is. Kiképzést nyert a mezőgazdasági munkában és a baromfitenyésztésben is. 

Kezdetben szülőhelyén, majd a híres Rajna menti központokban, Mainzban és Wormsban kapta vallási, vallástudományi oktatását. Ez utóbbi helyeken házassága után is tanult. 25 éves korában visszatért Troyes-ba, de gyakran felkereste Rajna menti tanítóit, ha valami nehezen megoldható, főleg talmudi kérdéssel került szembe. Troyes-ba való visszatérése után egész Franciaország legismertebb és leghíresebb zsidó tudósa, a T'nákh, vagyis a zsidó Biblia és a Talmud legnagyobb szaktekintélye lett.

Bár fia nem született, 3 lánya volt, akik mind neves tudósokhoz mentek férjhez. Rási életének utolsó éveit megkeserítették az I. keresztes hadjárat (1095-1096) borzalmai, tömeggyilkosságai. A legenda úgy tudja, hogy megjövendölte a keresztes hadjárat sikertelenségét. Feljegyezték, hogy akkor érte a halál, amikor a "tiszta" szót vetette papírra.

Rási, a T'nákh-magyarázó. Rási magyarázatot fűzött a T'nákh, a zsidó Biblia, szinte teljes szövegéhez. Néhány jelentéktelenebb kommentárjáról, pl. a Jób könyvéhez, vagy az Ezrához írottról úgy tudják, hogy nem tőle származik, amit a kommentároknak a többitől elütő stílusával és módszerével magyaráznak.

Kommentárjainak jellege. Rási kommentárjainak fő jellegzetessége az, hogy nagyon jó arányérzékkel, szinte kompromisszumot kötve vegyítette az eredeti szöveghez való hűséget a mídrásokból vett megvilágítással, értelmezéssel. Rási magyarázatainak túlnyomó többsége, szinte 3/4 -e rabbinikus forrásokon alapul. A kisebb rész, amire azt mondhatjuk, hogy eredetét tekintve kizárólag tőle származik, főleg filológiai fejtegetés és ilyen magyarázat.

Rási szövegmagyarázatainak, értelmezéseinek másik jellegzetessége az a mód, ahogy formába öntötte kommentárjait. Számos esetben nem szó szerint idézte a megfelelő Midrás(szöveget, (héb. kutatás, a Biblia-magyarázat homiletikus módja) vagy megjegyzéseivel, saját gondolataival bővítette, vagy tömörítette, rövidítette a Midrás szövegrészét. Célja minden esetben az volt, hogy könnyebbé tegye a megértést, pl. az eredeti Midrás(szöveg egyszerűbb nyelvezettel adaptálásával. Rási általában nem jegyzi meg, nem utal forrására. Azt is tudjuk, Leopold Zunz (1774-1886), a nagy németországi zsidó tudós kutatásai nyomán, hogy Rási másik fontos forrásai a Targumok voltak. A Tórához írott kommentárjában Rási leginkább Onkelosz targumára (a Biblia arám fordítása, parafrázisa) támaszkodott. Számos helyen Onkelosz más szövegváltozatát használta, nem azt, amely az ismert kiadásokban található. A Prófétai könyvekhez és a Szent Iratokhoz készült magyarázataihoz leginkább a Targum Jonathant (Jonáthán ben Uzziél főleg a Prófétai könyvekhez, ill. a Szentiratokhoz készített arám fordítást) használta. Több esetben forrásként mások szóbeli közléseit vette át. Egy helyen erről így szól: "Nem találtam senkit, aki segített volna ebben, még egy tanítót sem, de az Ég megvilágította előttem."

Most pedig nézzük az előttünk lévő kis kötetet. A belső címlapról megtudjuk, hogy ez a mű egy már létező sorozat, a Klasszikus Zsidó Művek Magyarul 8. darabja. A sorozatot szerkeszti Oberlander Báruch rabbi. Ha még egyet lapozunk, ismét találkozunk Oberlander rabbi nevével, mint kötetünk főszerkesztőjével. A címlap tájékoztat arról, hogy ez a kiadvány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubávics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület közös kiadása. Kötetünket Feig András, Köves Slómó, Oberlander Báruch és Németh Yaakov fordította. A Bevezetés elmondja, hogy Dr. George Katz úr nagylelkűségéből jöhetett létre, "aki küldetésének tekinti Rási tanításainak terjesztését, és szívén viseli kommentárjainak magyar nyelvű megjelenését." Azt is megtudjuk, hogy ezt a kis kötetet havonként nyomon fogja követni a folytatás, míg teljes nem lesz Rási Tóra (Mózes öt könyve) kommentárja. Az a héber Rási-szöveg, amely megtalálható minden komolyabb héber nyelvű Tóra-kiadásban, most jelenik meg magyarul első ízben.

Kitűnő a fordítás, hibátlan a héber szöveg (kétnyelvű kiadásról van szó!), jók és pontosak a jegyzetek.

Nagyon hasznos kiadvánnyal gyarapodott a magyarországi zsidó könyvkiadás. Kötetünk forgatásával a héberül (még) nem tudó Biblia-olvasó is fel tudja használni Rási szinte nélkülözhetetlen magyarázatait a Tóra jobb megismeréséhez és klasszikus értelemben vett "tanulásához".