Bevezetésének első mondatában e rendkívüli mű rendkívüli angol fordítója, közreadója, Rabbi Aryeh Kaplan, nagyon találóan úgy jellemzi a könyvet, mint ([...]az összes kabbalista szöveg közül a Széfer Jecíra a legrégebbi és a legmisztikusabb.)

Korát tekintve az i. sz. utáni III-V. századból származik. Régisége mellett szól, hogy a hagyomány és a legenda még tényleges koránál is sokkal régebben keresi születését, oly annyira, hogy szerzőjeként nem mást, mint Ábrahám ősatyánkat jelöli meg.

Leopold Zunz, Heinrich Graetz, Bacher Vilmos és Bloch Mózes szerint (a két utóbbi tudós magyarországi illetőségű volt, Rabbiképzőnk első igazgatója, illetve tanára és később mindkettő az igazgatója volt), a művet, a kabbala leghíresebb szövegét, a gáonok ("tudós, lángelme", így nevezték a babilóniai zsidóság vezetőit az i. sz.-i VI-X. században) korában, a VIII. században, a Szentföldön, a mai Izrael területén írták. A Jeruzsálemi (Palesztínai) Talmud már létező műként említi és szerzőjeként Rabbi Akivát, illetve ott is Ábrahám ősatyát jelölik meg, mint lehetséges szerzőt. 1562-ben, Mantuában jelent meg első ízben nyomtatásban. Több, mint ötven magas szintű magyarázat készült hozzá, a különféle kiadások kísérőjeként. Lefordították és nyomtatásban meg is jelentek angol, német, francia, olasz nyelven, és magyar nyelvű változatként. Bár mindössze hat rövid fejezetre terjed tartalma, és kevesebb, mint két ezer szóból áll, ez a zsidó irodalom legfigyelemreméltóbb műve.

A Talmud említi, hogy a csodálatos könyv használata két tudóst is képessé tett arra, hogy létrehozzon, megalkosson egy három éves borjút (Szánhedrin 65b. és 67b.) A könyv tartalma a világ teremtése, vagy a világ alkotása a "bölcsesség 32 módja révén", amit a héber ABC, vagyis az ÁLEFBÉT 22 betűje jelképez és a 10 Sz'firot. (isteni tulajdonság). A könyvnek két változatát ismerjük. Az egyiknek az eredetijét a kairói g(nizában találták.Az angol kiadás fordítójáról, aki ugyanakkor az első szakavatott és európai nyelvű modern tolmácsolója a nehezen érthető formában írott héber nyelvű műnek, Rabbi Aryeh (és nem Aryah, ahogy a 7. oldalon bemutatják) Kaplanról szóljunk néhány szóban.

Rabbi Aryeh Kaplan (1935-1983) híres amerikai rabbi és több, mint 50 kitűnő könyv szerzője, illetve fordítója, akit egyaránt jegyeznek a fizika tudományában és a judaisztika szakterületén 

Rabbi Kaplan Bronx-ban, NewYork City-ben született, és a Tórá Va Dá'át (Torá Vo Dá'ász) és a Mir nevű j'sivákban folytatta tanulmányait, Brooklynban, illetve Jeruzsálemben. Tanulmányai végeztével Izrael leghíresebb rabbinikus szaktekintélyei rabbivá avatták. Kaplan rabbi rövid ideig fizikus laboratórimi asszisztensként dolgozott. Bár munkájában nagyon sikeres volt, fizikus kutatóként a "Who'sWho"-ban is közlik életrajzát, és ígéretes, fiatal amerikai fizikusnak nevezi a világhírű kiadvány, egy évig konzervatív rabbi volt New York államban. Utána egy teljes esztendőig absztrakt festőként próbálta művészi tehetségét. Kaplan rabbi ezt követően Louisvilleben ugyancsak egy évig első osztályú tanító volt. Aryeh Kaplan első írásai rövid pamfletek voltak, melyekkel rögtön óriási sikert aratott és országos hírre tett szert, mint eredeti gondolkodó. Később elhatározta, hogy (túlcsorduló szíve és masszív intellektusa energiáját az írásnak és a hagyományos Tóra-értékek tanításának szenteli.) Jobbnál jobb könyveket írt és középkori, vagy még régibb kabbalisztikus szövegeket fordított angolra és kommentált. Összesen vagy ötven könyv viseli keze nyomát, hirdeti már nagyhírre kelt nevét. Hirtelen halt meg, 48 éves korában, 1983. január 28-án.

A kezünkben tartott könyvről is szóljunk röviden. A kiadó, a Stratégiakutató Intézet, nagy fába vágta fejszéjét.

Minden előzmény nélkül kiadta a kabbala (zsidó misztika) leghíresebb művét, aminek fordítására felkérte Dienes-Nagy Erikát, Miski Zoltánt és Dienes Istvánt, akik, bár nem lévén a judaisztika-hebraisztika szakemberei (tőlük is mestermű lenne a fordítás), nagyon jól oldották meg feladatukat. A főszövegben, lévén nehéz és elvont tárgy, szakszókészlet stb. szinte hibát sem vétettek.

Az átírásban találtunk kifogásolni valót, de ez a mű színvonalát nem rontja.

A lektorálás és szerkesztés, valamint az egész mű átnézésének és javításának feladata Babits Antal munkáját dicséri, a kiegészítő jegyzeteket és a kislexikont is ő írta.