Az egyik legagilisabb "műhely" az OR-ZSE (Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem) különösebb propaganda és hírverés nélkül, reprint könyvek és új kiadványok hosszú sorával lepi meg olvasóit és hallgatóit.

Imakönyveket, Hagadát, Eszter Könyvét (ez utóbbit a felejthetetlen emlékű Schwarz Mór fordításában) Oláh János Jónás könyvéről szóló remek tanulmányát és más unikáris műveket helyeznek elénk okulásul és hasznos időtöltésül.

Most egy egykor sokra tartott folyóiratot, a Magyar Zsidó Szemlét élesztgetik haló poraiból. Két szám már megjelent 2004-ben és 2005-ben, a harmadik most készül. Kezd kialakulni egy izmos szerzőgárda, amely a lap körül csoportosul. Érdekes írások mellett kutatásokról is képet kapunk, amelyek később könyv alakban ölthetnek végső formát.

Schőner Alfréd rektor - professzor - bevezetőjéből idézve: "1884. januárjában Bacher Vilmos és Bánóczi József szerkesztésében látott napvilágot a Magyar Zsidó Szemle első füzete. Kezdő évfolyamának munkatársai között több mint 60 olyan személyiséget találunk, akik nevükkel fémjelezték a folyóirat színvonalát. Bloch és Goldziher, Kardos Albert és Kármán Mór, Kaufmann Dávid és Kayserling, Kecskeméti Lipót és Kohn Sámuel, Lőw Immánuel és Marcali Henrik, Perls Ármin és Schill Salamon, hogy csak néhányat említsek a legnagyobbak közül, később Blau Lajos és Mezey Ferenc lett a szerkesztő. 1891-től 1930-ig Blau hol egyedül, hol társszerkesztővel végzi a szerkesztés hatalmas munkáját."

A háború után Szemere Samu kísérletet tett a Szemle megmentésére de történelmi okokból ez a szándéka nem lehetett sikeres.

A most megjelenő lap főszerkesztője Staller Tamás, felelős szerkesztője Lichtmann Tamás, mindketten az OR-ZSE professzorai.

Az egykori lap vallástudomány, történelem, társadalom, irodalom témáit tartalmazta, mint láttuk, tekintélyes szerzői kör tollából. A most megjelenő szemle első két száma követi a hagyományt, igényes vallástudományi munkákat olvashatunk Gábor György, Szécsi József, Borsányi Schmidt Ferenc tollából. A filozófiai tartalmú írások Staller Tamás, Kiss Endre munkái, a történelem rovatban az első számban Schőner Alfréd, Haraszti György, Róbert Péter írásait olvashatjuk. Az OR-ZSE doktori iskolájának a Remény c. folyóiratból már jól ismert hallgatója, Hrotkó Larissza, Dávid erőssége c. dolgozatával gazdagítja a szám tartalmát.

A második szám szerzői lényegében ugyanazok, mint az előzőé, ez már jelez valami stabilitást, de bővül a kör, Rácz Gabriella, Oláh János, Szabó Etelka jelentkezésével. Ez utóbbi írás azért is érdekes, mert az irodalom könyvismertetés is helyet kap a régi hagyományoknak megfelelően a hasábokon. Még hozzá a humorista Efrájim Kishon: Jobból is megárt a sok című parabolájáról írt terjedelmes tanulmányt. Amit azért is olvasunk szívesen, mert a tömör recenziók korában a részletes elemzés az íróknak csak álma lehet. Kishon sajnos már nem olvassa ezt a megvalósult álmot.

Megjegyezzük, a Parabola allegória fabula, a példázatok témája a második füzet első írásának - Szécsi József munkája - egész más dimenzióban, bizonyítandó, hogy az alapok mindenkor a Bibliában keresendők és találhatók.

Nagyon nehéz kiemelni bemutatásra szánt írást, hogy a rangos szerzőkart meg ne bántsuk. Két történeti dolgozatot mégis kiemelnénk, hihetetlen módon kiegészítik egymást. Haraszti György és Róbert Péter két terjedelmes cikke az évfolyam első számából. Az azonos gondolatkörű két írásnak közös címet akarnánk adni, "Zsidók az első világháborúban és azután" lenne talán a legmegfelelőbb. Objektíven írják le a tényeket és az akkori sajtó- és politikusi megnyilatkozásokat. A zsidókérdés már az 1890-es években is megjelent Prohászka, Szabó Dezső írásában. A világháború szenvedése, elvesztése, majd később Trianon, a problémát számos ok miatt felnagyította. A sajtó sem volt mentes e folyamatban való részvételtől. Az őszirózsás forradalomnak voltak zsidó miniszterei, a Tanácsköztársaságnak népbiztosai között izraelita családok leszármazottai is helyet foglaltak. Mindezek alkalmat adtak az általánosításra, uszításra, amelyek egyes csoportok, tiszti különítményesek, fizikai terrorjához vezettek. Haraszti György megjegyzi, hogy a numerus clausus törvény ellensúlyozásául, egy liberális képviselő, Sándor Pál a zsidó egyetem felállítását javasolta, amelyet a parlament meg sem tárgyalt. Róbert Péter idézi a hajmeresztő rémhírek titkos szótárát, amelyek a rágalmazók szerint bizonyítják a zsidók kémkedését. Ezek szerint a következő szavak jelentése lenne nebich - menetszázad; mazl - hadifogoly; hüpe - tengeralattjáró; mecie - lövészárokban lenni; hamer - haditudósító; ganef - semleges állam; oszer - béke.

Lehet, hogy az öngúnyból minősítették egymás közt a háborús szituációkat a katonák, ezt információnak tekinteni legalábbis rosszindulat vagy inkább gonoszság. A részletes dolgozat végén Róbert Péter megállapítja, hogy a tízezer zsidó ember hősies halála, akik az első világháborúban elestek, a második világháború hatszázezer mártírja mögött eltörpül, de az nem azt jelenti, hogy az előbbiekről nem kell beszélni. Annál is inkább, mert a világháború után kezdődő morgások fokozatosan sakálüvöltéssé fajultak a sajtó, a könyvek, politikusok ajkán, az idők során.
Ezt a kiragadott írást azért elemeztük részletesebben, hogy rámutassunk, megjelent a zsidó sajtóban egy elméleti folyóirat, ahol a szerzők tudományos igényességgel, részletesen és sokoldalúan fejthetik ki gondolataikat. Ezért a Szemle szerkesztése szigorúan meghatározott.

A zsidó sajtó másik két reprezentatív folyóirata a Múlt és jövő és a Remény, más irányból, de szintén speciálisan szerkesztett. Ezekben az igényesség és magas színvonal mellett a népszerű ismertetés és az olvasmányosság is elvárás. A három különböző közlési módban megjelent lap azért jelentenek gazdagodást, mert más réteghez, esetleg korosztályhoz szólnak, más-más igényt elégítenek ki.
Az eddig megjelent két szám szerzői többnyire az OR-ZSE tanári karának tagjai, a hagyományoknak megfelelően. Viszont egykor számos jeles rabbi volt munkatársa a lapnak, reméljük, ez a jövőben is így lesz.

1884-ben az indulásnál havonta jelent meg a szemle. Később - bizonyára anyagi okokból - negyedévenként. Jelenleg úgy látjuk, évente. Érdeklődéssel várjuk a 2006-ban esedékes példányt, reméljük nem lesz akadálya a megjelenésnek. A terjesztés komoly probléma. Azért ismertetjük a kiadványt, hogy kedvet keltsünk az olvasónak, kutatóknak, diákoknak, akiket a zsidó tudomány érdekel, hogy keressék a Szemlét. Egyelőre az új folyam az OR-ZSE művelődéstörténet szakán igényelhető. Reméljük, későbbiek során máshol is beszerezhető lesz.

Deutsch Gábor