Goldschmied István és Szarka Lajos:
A keszthelyi zsidóság története 1699-2005

Kívül-belül igényes, szép kötetet forgathat az olvasó, aki kezébe veszi Goldschmied István és Szarka Lajos közös munkáját a keszthelyi zsidóság múltjáról és jelenéről.

"A keszthelyi zsidóság története 1699-2005" című mű több szempontból hasznos olvasmány: gazdagítja a honismereti irodalmat, a városuk történetét megismerni akarók értékes segítséget kapnak elmélyedésükhöz a Keszthely újkori fejlődésében oly nagy szerepet játszó helyi lakossági csoport sorsának bemutatásával, ugyanakkor a magyar zsidóság történetéhez is nyújt adalékokat. Mind a helytörténeti, mind a judaisztikai könyvtermés terén előkelő helyre sorolható alapos munka, amelynek magyarázata a szerzők személyében is rejlik.

Goldschmied István, a keszthelyi hitközség elnöke, nemcsak városában, hanem országosan ismert közéleti személy, aki felkészültsége okán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem szakvizsgáján is elnökölt. Dr. Szarka Lajos, a Hévízi Múzeum igazgatója, tudományos kutató, több helytörténeti könyv szerzője, hadtörténeti munkák és monográfiák sorának alkotója.

Kettejük együttműködéséből szép és értékes könyv született!

Keszthely zsidósága már régen megérdemelte volna történetének megörökítését. Raj Tamás előszavában utal arra, hogy a tudós Büchler Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, valószínűleg hozzákezdett ennek megírásához, de őt közösségével együtt elhurcolták Auschwitzba. Könyvei, iratai elvesztek, a hitközségi levéltárral együtt - utóbbinak egyes darabjait az 50-es évek nagy papírhulladék-gyűjtési akciójából sikerült megmenteni. A forráshiány nagyon megnehezítette dr. Sági Károly és Cséby Géza kutatómunkáját, akik Goldschmied Istvánnal együtt 1998-ban megírták a keszthelyi zsidóság történetét. Azóta újabb hiteles adatok kerültek elő a levéltárakból, így születhetett meg a jelenlegi kiadás, amely terjedelmesebb, több illusztrációval ellátott és szól az utóbbi évek eredményeiről, pl. a 2003-ban felavatott bibliai kertről, amely Közép-Európa egyetlen hitközségi tulajdonban lévő létesítménye.

Megtudjuk belőle, hogy már 1735-ben magyar (Szarvas, Farkas) családnevű zsidók éltek itt a Festeticsek oltalmában és az 1848-as összeírásban szerepel egy Hoffman nevű telkes jobbágy is. Goldmark kántorék Károly fia ekkor már megkezdte világraszóló zenei pályafutását. Szorgalmuk, ügyességük - főleg a szolid kereskedelem - egyre jobb helyzetbe jutatta a helyi zsidókat. Bált rendeztek István főhercegnek, magyarosodtak - ez nemcsak a nyelv átvételét jelentette, osztoztak a nemzet jó- és rossz sorsában, sokan harcoltak a szabadságharcban és az első világháborúban. Ők adták a kormányozható léghajó feltalálóját, Schwarz Dávidot is, aki megelőzte találmányával Zeppelint. Testvértelepülése Hévíz fürdőhellyé fejlesztésében is nagy szerepe volt a zsidóknak. Ennek ellenére beborult felettük az ég...

Véget értek a "boldog békeidők", a két háború között hanyatlott a keszthelyi zsidóság. Üde színfolt a könyvben Simon Böske körorvos lányának Európa szépségkirálynőjévé választása.

1944-ben bekövetkezett az éveken át gondosan előkészített tragédia. Külön fejezet foglalkozik a deportálással, amelyből oly kevesen jöttek haza...

Ők megpróbálták folytatni közösségi életűket, de kifosztva, nyomasztó emlékek terhével ez legtöbbjüknek nem sikerült és elhagyták szülővárosukat.

A maradék keszthelyi zsidóság újjáépítette műemlék zsinagógáját, létrehozta a már említett bibliai kertet, emlékeket állított nagyjainak és mártírjainak. (Utóbbiak közé tartozik az itt nevelkedett és az 1956-os forradalomban való részvétele miatt kivégzett Földes Gábor színész-rendező is.)

Jól válogatott képanyag élénkíti a könyvet, amelyet jegyzetek és hivatkozások tesznek tudományos értékűvé. Az 1944-ben elhurcoltak névsora kegyeletesen zárja le a monográfiát.

Keszthely magáénak érzi a könyvet, amelyet a Helikon Kastélymúzeumban rendezett bemutató is tükrözött. Dr. Czoma László a Kastélymúzeum igazgatója köszöntötte a szép számmal megjelenteket majd dr. Suchman Tamás államtitkár mondott beszédet. Bemutatták a könyvet, amelyet a szerzők dedikáltak.

Keszthelyieknek és nemcsak nekik ajánlott olvasmány ez a monográfia!

Róbert Péter