Szunyogh Szabolcs sokoldalú tevékenységét nehéz lenne meghatározni. Pedagógus létére, otthon van a médiában éppúgy, mint a tudományos ismeretterjesztésben. Legújabb könyve Védtelen istenek. Kézikönyv a teremtéshez címmel a Noran Libro gondozásában jelent meg, vallástörténeti művei sikeres sorát folytatva.

Rejtélyekről szól, de ezeknek a mítoszoknak sok olyan vonatkozása, valós részlete van, amelyek történeti érdekességgel, tanulsággal rendelkeznek, ahogy a szerző megállapítja: "A mítosz pszichológiai és irodalmi műfaj, nem tudomány, célja van, nem hitelessége". Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, amikor meglepő következtetésekkel, feltételezésekkel találkozunk a könyv lapjain.

Az, hogy a mexikói indiánok által visszavárt "tollas kígyó" egy eltévedt föníciai esetleg ZSIDÓ hajós volt elképzelhető, de eddig nem igazolt (a szerző sem állítja, csak utal rá), bár a lámák, az amerikaiak derék teherhordó állatainak bíborszínű szőre, mint bizonyíték elég kérdéses, én állatkertben és filmen csak fehéret láttam.

Elgondolkoztató a Dohány utcai zsinagóga két tornyának összevetése Salamon templomának Jákin és Boáz oszlopaival. Utána több fejezet bibliai női főhőst kap Éva, Lilit - akiket cselekedeteik és jellemük alapján hasonlít össze - és Zsuzsanna személyében, akit egy nem eléggé méltányolt és igazságtalanul megvádolt és megkínzott reneszánsz festőnő Artemisia Gentileschi mellékelt képe örökít meg, de gyakran hivatkozik nagy tudósokra, mint Arisztotelész, Aquinói Tamás vagy a már protocionista Moritz Steinschneider.

Állításait táblázatok szemléltetik, a fejezetek utáni kislexikonok tömör magyarázatai jól segítik a megértést. Kutatja az élet eredetét, lándzsát tör a vízből származás amerikai elmélete mellett.

Gondolatébresztő A titokzatos sziget népe fejezet, amelyben felveti a filiszteusok nyelvi azonosságát Izrael népével, s mivel ők Krétáról jöttek, így a sziget ősi civilizációja is sémi eredetű lehetne.

Szokatlan állításait bibliai szemelvényekkel, pl. Sámson történetének egyes részeivel támasztja alá. Több magyarázatot kapunk az Egyiptomból való kivonulásra, Mózes és a fáraó kapcsolatára.

A kötet végén, talán az elfáradt olvasó érdeklődésének ébrentartására felteszi a kérdést: Kibe szeretnek bele a nők? Mitológia és biológia valamint a történelem vizsgálata során igyekszik megtalálni a választ a kérdésre, sok külön-külön is kerek történetet közölve ismereteink gyarapítására.

Az erkölcsök bemutatása, lélektani elemzések mellett megtudhatunk olyan apróságokat is, mint a kard korszakjelző szerepe, hiszen ez volt az első olyan fegyver, amelyet a vadászatban nem, csak ember ellen lehetett használni. A közös éneklés fontosságát a farkasüvöltéssel állítja párhuzamba, de itt is sokat és megértően foglalkozik a nők helyzetével.

Utószava visszatér a teremtéselmélet kérdéseihez, felvetve a jövő kérdéseit is. En Gedi példája, az oázis reménykeltő képe zárja a végig érdekfeszítő könyvet, amelynek lapozgatása a sok illusztráció miatt esztétikai élményt is nyújt, az illusztrációk alatti szöveg folytatja a törzsanyag által már elkezdett célok megvalósítását, mondanivalójának elmélyítését. Minden fejezetet bőséges bibliográfia követ, korszerű módon feltüntetve az internetes anyagot is.

Ez a tény, a szövegben található rengeteg hivatkozásokkal együtt válasz arra az esetleges gondolatra, amely a meglepő feltételezések olvastán esetleg felmerül, hogy bizony az istenek már nem tudnak védekezni a furcsa állítások ellen!

Ez a könyv komoly munka eredménye, szórakoztató és olvasmányos volta nem zárja ki tudományos jellegét. Érdemes elolvasni!

Róbert Péter
2017.07.16