Kicsit már hozzászoktunk a vészkorszakra való visszaemlékezésekhez. A túlélők igyekeznek megmutatni mi történt velük, de emlékezetük már néha csalóka - a lényegre igen, a részletekre nem mindig emlékeznek pontosan. Salamon Mihálynak a Napvilág Kiadónál most megjelent könyve nem esik bele ebbe a csapdába. Több tekintetben is különleges könyv!

Szerzője riportregénynek nevezi, de minden szava valóság, szereplő valódiak, névvel, életrajzzal. Legfeljebb annyiban regényes, hogy érdekes fordulatos történet, amelynek a vége ugyan jó, de addig! Annak ellenére, hogy témája a főváros 1944-45-ös sorsa, csak most jelenik meg Magyarországon, több mint félévszázaddal az első, még izraeli kiadás után.

A szerző a vallásos cionizmus egyik vezetője Magyarországon, nagy áttekintéssel és sok kapcsolattal, amelyet nem irigyel megosztani olvasóival. Könyve első része a készülő vihar előérzete, a hozzánk menekülő lengyel és szlovák zsidók már tudják mi vár magyar hitsorsosaikra, de azok nem hallgatnak rájuk. Idézi egy anya szavait, aki legkisebb kislányával szökött át, a nagyobbakat a frontra hurcolják - nem írja de ma már tudjuk: nappal kényszermunkára, éjszaka a katonák szórakoztatására.

Az OMZSA, a Palesztina Hivatal próbál segíteni, de a lehetőségek szabottak. Mezüzés ajtókat keresve kóborolnak a vándorok az idegen városban. Jellemző epizódok villannak fel (a belzi rebe menekülése, bunkerek építése, menekülési tervek és módok). Jól ismert pesti terek-utcák kaptak történelmi jelentést: a Bethlen - tér, a mai Vasvári - akkor még Laudon utca, ahol a vallásos cionista szervezet székelt, és természetesen a kötet nagyobb felét elfoglaló Vadász utca, a legendás Üvegház, de gyakran előfordul a Rabbiképzőben berendezett "kisegítő toloncház" is. Megismerjük a hitközségi vezetők őrlődését a nehéz feladatok közt, a cionista ellenállást. Jellemző, hogy a kibombázott keresztények egyenesen a Síp utcába mennek zsidó lakásokért!

Szörnyűek a vidéki deportálások részletei, nem hallgatja el a magyar fasiszták felelősségét, de tisztelettel adózik az emberséges keveseknek. Történelmi dokumentumszerű a háttérben folyó tárgyalások leírása, Kasztner értékelése. Sokan hamis papírokban bíznak, a cím is: "Keresztény voltam Európában" - de ez segít a legkevésbé. Végül a Vadász utcai "érdekesen megépített családi üzletház" nyújt menedéket ezreknek, de a biztonságuk naponta meginog. Az ottani élet leírása nemcsak lebilincselően olvastatja magát, de tükrözi a magyar zsidóság tagozódását (Orthodox pince, egyes cionista szervezetek elkülönülése egymástól ) Ellenállási fészek is, az embermentés központja, nem hiába szálka a nyilasok szemében. Vannak áldozatok, de ezrek élik itt meg a felszabadulást!

Nagy előnye az olvasmányos, szinte fordulatos könyvnek a terjedelmes függelék. Vámos György, aki szerkesztette a kiadást, utószavában tanulmányszerű elemzést ad a magyar zsidóság történetéről és a hazai cionista mozgalomról. Forrásjegyzék után egy remek életrajz-gyűjtemény és rövid névmutató ad tudományos rangot a műnek, segítve a lábjegyzeteken túli további alapos tájékozódást.

Nagyon sok újat tudunk meg erről sokszor megírt szomorú korról, ha kézbe vesszük Salamon Mihály könyvét!

Róbert Péter
2016.06.29