Ahogy fogynak a szomorú kor tanúi, egyre több könyv jelenik meg az elmúlt évszázad legrosszabb emlékű uralmáról, a náci Németországról. Lehet még újat mondani erről a korról?

Aki elolvassa Richard J. Evans brit történész most megjelent monográfiáját igennel válaszolhat erre a kérdésre. A professzor alaposan kutatja az időszakot, 2000-ben szakértőként bizonyította a bíróság előtt a holokauszttagadó David Irving állításainak megalapozatlanságát.

Noha a szerző az előszóban hangsúlyozza, hogy nem a szakemberek számára írta könyvét, de az, olvasmányossága dacára megüti a tudományos kritika mércéjét. Sorra veszi a különböző történészi magatartásokat, elemzi az eddigi irányzatokat, indokolva saját vállalkozását.

Első könyve a birodalom születését tárja elénk. Érdekes módon Bismarckkal kezdi,innen követi a német történelem fordulatait. Találkozunk a korai pángermán és gyarmatosító törekvésekkel, ne marad meg a német határok közt, hiszen magát a náci "Heil!" köszöntés is a császári Ausztriában hangzott először. Első világháború, forradalmak, súlyos béke, megalakul a náci párt, létrehozzák később oly hírhedtté vált segítő és alárendelt szervezeteiket ( Hitlerjugend 1926,SA 1958, SS1929), de 1930-ig még csak néhány százalékot szerez a gyakori választásokon. Hirtelen előretörése, Hitler kancellári kinevezése után is meglepi a világot a teljhatalom megszerzése, a diktatúra bevezetése. Brutalitás, erőszak először az utcán,utána már az erre a célra létrehozott koncentrációs táborokban. Mindent "gleichschahtolnak", még az egészségügy is Vörös Horogkeresztként működik. Megindul az emigráció, szellemi érték menekül Hitler elől, hiszen a zsidó feleség elegendő az elbocsátáshoz.

Náci szóhasználat forradalomnak nevezi ezeket a gyalázatos változásokat, de Evans bebizonyítja, hogy inkább restaurációról beszélhetünk.

A második kötet már a megszerzett hatalom kegyetlen gyakorlását mutatja be. Alcíme felteszi a kérdést "Hogyan állítottak a nácik könyörtelenül céljaik szolgálatába egy egész népet?." Hiszen a mindennapok során sorra előtűntek a rendszer ellentmondásai, növekedett az elégedetlenség. Ennek ellenére vadul rohannak a háborúba, az egyes politikai területek összefonódnak, mindent áthat az ideológia és Hitler akarata. Ezt a szörnyű folyamatot a szerző az élet egyes területeinek alapos elemzésével érzékelteti.

Idézetek, történetek élénkítik az események leírását, kis dolgokat tudunk meg nagy emberekről és hétköznapi polgárokról egyaránt.

1933-tól 1939-ig követi Németország sorsát. Hitler félreállítja nemcsak a többi pártot, de a valódi társadalmi változást követő rohamosztagosait is, börtönök, lágerek sok a halálbüntetés (Bárddal!)

Betiltják még a Twist Olivért és az Ivanhoet is, az "Elfajzott művészet" és a zsidó szerzők könyvei máglyákon égnek el. Egyes képeket azért eladnak az állam javára, 14-t Göring tart meg. Mindent áthat a hivatalos világnézet, még a fogkrémtubusra is horogkereszt kerül. Az autópályák építése már a háborút készíti elő. Mindenütt terjesztik az antiszemitizmust, külföldön is, a könyv európai kitekintést is ad, említve Magyarországot. 1936-ban némileg enyhül a zsidóellenes terror – ennek csak az olimpia az oka. Utána folytatódik a zsidók menekülése a Birodalomból, sajnos nem nagyon van hová menni! Minden ellenzéki megnyilvánulást kíméletlenül letörnek, önkéntes adományokra kényszerítik a lakosságot pl. a Téli segélyre. A Kristályéjszaka hivatalosan rendezett pogrom és 1939.januárjában Hitler már beszédben fenyegetődzik a zsidóság megsemmisítésével.

Közeledik a háború: a német-szovjet szerződés meglepetés, de biztosítja Lengyelország megtámadását. Hitler megkezdheti a világtörténelem eddigi legpusztítóbb összecsapását…

Evans professzor munkájának harmadik kötete Németország háborújával foglalkozik, azt vizsgálja. "Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot". Ezt nyugodtan kiegészíthetjük azzal: és a világot! Hatalmas témája feldolgozásánál a nagyobb fordulópontokra koncentrál, hadtörténeti pontosságú leírásait, politikai elemzéseit katonák és civilek napló és levélrészleteivel vegyítve világítja meg az összefüggéseket olvasói előtt. A második világháború központi eseménye, nagy tragédiája a Soá, a zsidó milliók szörnyű halála. Harmadik fejezete, a "Végső megoldás" csak ezzel foglalkozik, de a többi fejezetekben is találkozunk a zsidók sorsával.

Noha igyekszik szárazon fogalmazni a szörnyűségeket, a felelősségnél kiderül hogy azoknak a németeknek akik nem voltak hajlandók gyilkolni semmi bajuk sem lett!

Monografikus jellege e kötetben is érvényesül apró érdekességek, viccek tükrözik a kisember gondolatvilágát, egyre keserűbb hétköznapjait.
Minden európai államról szó esik, természetesen Magyarországról is.
Sztálin hibás helyzetértékelései nagy szerepet játszanak a háború kezdeti német sikereiben, később ugyanez Hitlerről volt megállapítható, de döntő jelentőségűnek a szövetségesek anyagi, gazdasági fölényét tartja. Sok-sok meglepő tény tudunk meg, pl. a Katyusa lövegek hangjától először még a szovjet katonák is megijedtek, vagy hogy a szlovák hivatalos szervek 500 márkát fizettek egy zsidó deportálásáért a németeknek. Szomorú olvasni a Hitler elleni merényletek véletlenszerű meghiúsulásáról, az egyre nagyobb pusztulásról.

Kitér a szerző a háború utáni helyzetre, a háborús bűnösök pereire. Végkövetkeztetése: a szörnyű múlt nem ismétlődhet meg!

Jelzi munkája komolyságát a hatalmas függelék, amely majd 200 oldalon nyújt segítséget ennek a kimeríthetetlen és mindig érdekes témának a kutatásához.

Mindenkinek élmény és tanulság Richard J. Evans a Park Könyvkiadónál megjelent könyvének elolvasása.

Róbert Péter
2014.12.31