Tokics Imre:
A menedékvárosok
Menedékvárosok
– a területenkívüliség eredete.
Dr. Tokics Imre professzor az Adventista Teológiai Főiskola
Ószövetségi Tudományok Tanszékének vezetője, a biblikus műveltség
tudósa és terjesztője, régi barátunk, aki annakidején
vendéghallgatója volt intézményünknek, ahol nemrég második doktori
fokozatát szerezte. Disszertációjának továbbfejlesztése az
Adventista Teológiai Főiskola és az OR-ZSE közös kiadásában
megjelent kötet, amely A menedékvárosok címmel és A ius talionis és
az asylum városok jogi, vallási és kultúratörténeti jelentősége a
T’náchban alcímmel szerényen Intézménytörténeti vázlatként határozza
meg tárgyát, de már az első fejezetek elolvasása meggyőzi az
olvasót, hogy felkészült szerző hiánypótló monográfiájához van
szerencséje.
Összeveti a héber jogszokást Mózes kinyilatkoztatásával és a római
joggal, kimutatja Hammurapi törvényeinek hatását. Felsorolja az
egyes menedékvárosokat, nem feledkezve meg az elnevezés görög
eredetéről, szól olyan érdekességekről, mint állat feláldozása az
ismeretlen tettes helyett.
Tárgyilagosan megtudjuk, hogy eleinte nagyon sok bűnért járt halálbüntetés
Izraelben. Vérbosszú ma is megtalálható sok országban, a vendégjog
nyomait Lót történetében mutatja ki. Olyan teljes volt a menedékjog,
hogy babiloni példára az odafutott állatot sem ölték le. Nagyon
fontosak a rabszolgák bizonyos jogai Izraelben, amely másutt nem
volt jellemző. Utal az Elefantine szigeti zsidó telep esetleges
menedék szerepére.
Kiemeli a szentélyek menedékjogát, az oltárszarv
megragadásának fizikai jelentőségét. Idézi a bírákra vonatkozó Tóra
és Talmud instrukciókat, Hillel etikai alapelveit. 39 korbácsütés
volt a testi büntetés maximuma. Halálbüntetésnél igyekeztek bizonyos
biztosítékokat alkalmazni a vádlott érdekében, a tanuk dobták az
első követ. Idővel a lévita városok is megkapták a menedékjogot, de
náluk fizetni kellett érte. Humánus módon táblák igazítottak a
menedékvárosok felé, amelyeknek jelentőségét az összefoglalás
hangsúlyozza..
Tudományos jellege nem gátolja a könyv olvasmányosságát, Noá és
Kohen története szinte novella érdekességű. Sok lábjegyzet egészíti
ki az anyagot, terjedelmes bibliográfia zárja a könyvet,
megkönnyítve a további tájékozódást.
Róbert Péter
2012.08.20