Tokics Imre:
A menedékvárosok


Menedékvárosok – a területenkívüliség eredete.

Dr. Tokics Imre professzor az Adventista Teológiai Főiskola Ószövetségi Tudományok Tanszékének vezetője, a biblikus műveltség tudósa és terjesztője, régi barátunk, aki annakidején vendéghallgatója volt intézményünknek, ahol nemrég második doktori fokozatát szerezte. Disszertációjának továbbfejlesztése az Adventista Teológiai Főiskola és az OR-ZSE közös kiadásában megjelent kötet, amely A menedékvárosok címmel és A ius talionis és az asylum városok jogi, vallási és kultúratörténeti jelentősége a T’náchban alcímmel szerényen Intézménytörténeti vázlatként határozza meg tárgyát, de már az első fejezetek elolvasása meggyőzi az olvasót, hogy felkészült szerző hiánypótló monográfiájához van szerencséje.

Összeveti a héber jogszokást Mózes kinyilatkoztatásával és a római joggal, kimutatja Hammurapi törvényeinek hatását. Felsorolja az egyes menedékvárosokat, nem feledkezve meg az elnevezés görög eredetéről, szól olyan érdekességekről, mint állat feláldozása az ismeretlen tettes helyett.

Tárgyilagosan megtudjuk, hogy eleinte nagyon sok bűnért járt halálbüntetés Izraelben. Vérbosszú ma is megtalálható sok országban, a vendégjog nyomait Lót történetében mutatja ki. Olyan teljes volt a menedékjog, hogy babiloni példára az odafutott állatot sem ölték le. Nagyon fontosak a rabszolgák bizonyos jogai Izraelben, amely másutt nem volt jellemző. Utal az Elefantine szigeti zsidó telep esetleges menedék szerepére.

Kiemeli a szentélyek menedékjogát, az oltárszarv megragadásának fizikai jelentőségét. Idézi a bírákra vonatkozó Tóra és Talmud instrukciókat, Hillel etikai alapelveit. 39 korbácsütés volt a testi büntetés maximuma. Halálbüntetésnél igyekeztek bizonyos biztosítékokat alkalmazni a vádlott érdekében, a tanuk dobták az első követ. Idővel a lévita városok is megkapták a menedékjogot, de náluk fizetni kellett érte. Humánus módon táblák igazítottak a menedékvárosok felé, amelyeknek jelentőségét az összefoglalás hangsúlyozza..

Tudományos jellege nem gátolja a könyv olvasmányosságát, Noá és Kohen története szinte novella érdekességű. Sok lábjegyzet egészíti ki az anyagot, terjedelmes bibliográfia zárja a könyvet, megkönnyítve a további tájékozódást.

 

Róbert Péter
2012.08.20