|

Balogh István-Virág Emese:
A tündöklő híd
nyomában
Láng Ida
költőnő élete és munkássága |
Tartalmas
kis könyvet vehettek kézbe az irodalom barátai, Balogh István, az
OR-ZSE végzett növendéke szerkesztésében. A tündöklő híd nyomában
címmel, Láng Ida költőnő élete és munkássága elevenedik meg lapjain.
A bevezetőben Fenákel Judit méltatja a vésztői kereskedő kisebbik
lányának tehetségét és tragikus sorsát. Műveinek közlését Balogh
István és Virág Emese tanulmányai előzik meg, megvilágítva egy nehéz
korban kibontakozó költői életmű jelentőségét.
Ki is volt Láng Ida?
A vidéki zsidó úrilány érettségi után férjhez megy, gyermekei és
unokája születik, elsősorban feleség és családanya lesz. Harminc
évesen jelenik első ismert verse, amelyet egyre több követ, egyre
nagyobb sikerrel. Elhagyja a rímeket, szabad versekben fejezi
érzéseit, amelyek színvonalát jelzi, hogy a zsidókkal szemben egyre
ellenségesebb Sinka István is elismeri azok értékeit. Antológiák
mellett hírlapokban is publikált, verseken kívül tárcák, novellák és
kritikák jelentek meg tőle.
Érdekes módon még a zsidótörvények után is napvilágot láttak
szellemi termékei, 1944 első hónapjaiban még sikerült kiadni
verseskötetét Tündöklő híd címmel, amelyben mintha érezné végzetét
mintegy lezárja két évtized költői munkásságát.
Láng Idát is utol érte a zsidóság végzete, osztozott a magyar vidék
zsidó közösségeinek sorsában. A vésztői gettóból betegen a
békéscsabai kórházba került, majd az ottani gyűjtőtáborba. Itt halt
meg június 20-án.
Családjának életben maradt tagjai Izraelbe mentek, előbb azonban
méltó síremléket állítottak a békéscsabai temetőben.
Most a Tevan Kiadó szép kötettel adózott a mártír költőnő emlékének.
Nemcsak verseit gyűjtötték össze benne, hanem publicisztikai
anyagok, levelek is helyet kaptak, végén a fennmaradt képek hozzák
közel az utódokhoz nemes alakját, mutatják meg nekünk környezetét.
Ő eltűnt a "tündöklő hídon", de ez a külsőleg szép és tartalmilag
értékes kiadvány hozzájárul emlékének megőrzéséhez.
Róbert Péter |
|
|