Balogh István-Virág Emese:
A tündöklő híd nyomában
Láng Ida költőnő élete és munkássága

Tartalmas kis könyvet vehettek kézbe az irodalom barátai, Balogh István, az OR-ZSE végzett növendéke szerkesztésében. A tündöklő híd nyomában címmel, Láng Ida költőnő élete és munkássága elevenedik meg lapjain. A bevezetőben Fenákel Judit méltatja a vésztői kereskedő kisebbik lányának tehetségét és tragikus sorsát. Műveinek közlését Balogh István és Virág Emese tanulmányai előzik meg, megvilágítva egy nehéz korban kibontakozó költői életmű jelentőségét.

Ki is volt Láng Ida?

A vidéki zsidó úrilány érettségi után férjhez megy, gyermekei és unokája születik, elsősorban feleség és családanya lesz. Harminc évesen jelenik első ismert verse, amelyet egyre több követ, egyre nagyobb sikerrel. Elhagyja a rímeket, szabad versekben fejezi érzéseit, amelyek színvonalát jelzi, hogy a zsidókkal szemben egyre ellenségesebb Sinka István is elismeri azok értékeit. Antológiák mellett hírlapokban is publikált, verseken kívül tárcák, novellák és kritikák jelentek meg tőle.

Érdekes módon még a zsidótörvények után is napvilágot láttak szellemi termékei, 1944 első hónapjaiban még sikerült kiadni verseskötetét Tündöklő híd címmel, amelyben mintha érezné végzetét mintegy lezárja két évtized költői munkásságát.

Láng Idát is utol érte a zsidóság végzete, osztozott a magyar vidék zsidó közösségeinek sorsában. A vésztői gettóból betegen a békéscsabai kórházba került, majd az ottani gyűjtőtáborba. Itt halt meg június 20-án.

Családjának életben maradt tagjai Izraelbe mentek, előbb azonban méltó síremléket állítottak a békéscsabai temetőben.

Most a Tevan Kiadó szép kötettel adózott a mártír költőnő emlékének. Nemcsak verseit gyűjtötték össze benne, hanem publicisztikai anyagok, levelek is helyet kaptak, végén a fennmaradt képek hozzák közel az utódokhoz nemes alakját, mutatják meg nekünk környezetét.

Ő eltűnt a "tündöklő hídon", de ez a külsőleg szép és tartalmilag értékes kiadvány hozzájárul emlékének megőrzéséhez.

Róbert Péter

vissza