György Péter: Apám helyett című könyve nem sorolható a műfaji kategóriák valamelyikébe.

Édesapja utólag megtalált naplóján alapszik, de ez csak ürügye annak, hogy a szerző közölje világról, múltról és jelenről alkotott véleményét, gondolatait. Továbbviszi ezzel az Élet és Irodalomban a napló fellelésekor közölt cikkét, a Magvető Kiadónál könyv születik belőle .

Sok benne a családtörténet, de nem a szokásos "mispohológia", társadalmi keresztmetszetet is ad. Az apa típusos, de egyéni allűrökkel. Zsidó fiú, megkeresztelkedik, de ez nem menti meg a bori munkaszolgálattól. 45-ben kommunista lesz, mint annyian mások, a rendszerváltáskor először a zöld mozgalom felé tapogatózik, majd meglepő módon a szélsőjobbhoz csatlakozik.

Életútján sokakkal találkozik, köztük érdekes, jelentős emberekkel, sok az utalás Ottlikra, Vas Istvánra és másokra. Apja nem vállalja zsidóságát, nem is beszél róla, jellegzetesen asszimiláns - bár a naplóban egy félmondat utal a háború után természetesen felvett zsidó segélyre. ("...jövök haza a jointtól"). Sokat ír a könyv a holokausztról, nem marad meg a magyar határokon belül, neveket és eseményeket hoz példának egész Európából. Néha téved , pl. az Endlösung kezdetét 1943-ra teszi, pedig akkorra az áldozatok többsége már halott volt.

Minden kapcsolás nélkül említ viszont jelen kulturális epizódokat is. Csapong a fantáziája, sok a könyvben a kritika könyvekről, színdarabokról. Nagyon élvezetesek a fejezetek előtt olvasható, jól megválogatott szemelvények, impozáns a függelék is, irodalom és filmek adnak segítséget további elmélyüléshez.

Érdemes kézbe venni ezt a korrajzot, sokan magukra ismerhetnek benne!