Ha őszinték vagyunk, akkor el kell ismernünk, hogy példaképeink bizony gyakran változnak. Változik a nézőpont, megújulnak a szempontok, az értékrendszer. Különösen áll ez az iskolai oktatásra, ahol gyakran, szinte nyomtalanul tűnnek el nagyságok, követendőnek hirdetett életutak mosódnak a felejtésbe. Ezért kell figyelmet fordítanunk a tudomány nagy alakjainak bemutatására, jelentőségüknek kijáró helyet biztosítva a nemzet emlékezetében, azaz az oktatásban.

A Széphalom Könyvműhely ennek tudatában indította meg a Magyar Példaképtár sorozatot, amelyben Nyerges Magda immár a második kötettel szolgálja az ismeretterjesztés ügyét.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a felsorolt példaképek között igen sok zsidó található. Lássunk néhányat!

Magyar felfedezők és világjárók címmel 14 magyar utazó életét rögzíti, érdemeit összegzi. Elsőnek Julianus barát nagy útját követi, aki hírt hozott a tatár veszélyről is.

Kissé hézagossá teszi a könyvet, hogy utána rögtön Benyovszky Móric jön, akiről személyes érdekességeket is közöl, pl. hogy fiatalkori sebesülése miatt sánta volt.

Körösi Csoma Sándor szorgalma (14 nyelven beszélt) szerénysége valóban példa a számunkra.

Magyar László Afrikában közelről tapasztalhatta a rabszolga kereskedelem pusztítását.

Reguly Antal távoli finn-ugor rokonainkat kutatta, Xantus János Amerika állatvilágának vizsgálata után lett a budapesti állatkert első igazgatója. Távol-keleti expedíciójára a világháborúban oly híressé vált Novara hadihajón utazott.

Vámbéry Ármin szegény zsidó családban látta meg a napvilágot, már otthon hozzászokott a különböző nyelvek használatához. Megszokta a veszélyt, a "sánta dervis" felismerése esetén életét kockáztatta távoli útjain. Az egyetlen női utazót, Sass Flórát férje rabszolgaságból váltja ki és beutazza vele az akkor sötét és veszélyes afrikai területeket.

Később Teleki Sámuel deríti fel ezt a tájat, Déchy Mór marosdécsei nemesi előneve ellenére zsidó származású, ő a Kaukázus csúcsait mássza meg.

Bíró Lajos a pápuák között szerez becsületet a magyar névnek.

Stein Aurél pesti zsidó születésű, Belső-Ázsia múltjáról szerez új ismereteket.

Kittenberger Kálmán vadászatairól preparált állatokon kívül egyik ujját küldi a Nemzeti Múzeumnak.

Almásy László a Szaharát kutatja, nomád lakói "a sivatag atyjának" nevezik, róla mintázzák az "angol beteg" filmbéli alakját.

Sok térkép és egyéb illusztráció könnyíti meg a könyv forgatását, keretes részek emelik ki a fontos mondanivalót.

Már kézbe vehetjük a sorozat második tagját, amely magyar feltalálókról és tudósokról szól.

Hell Miksa csillagász helyet kaphatna az első kötetben is, az utazók között, hiszen a messzi Északon folytatta megfigyeléseit.

Kempelen Farkas találmányai közül a sakk-gép a legismertebb, pedig valóságos polihisztor volt - festett és drámát is írt.

A két Bolyainak nemcsak munkásságáról olvashatunk, de megtudjuk, hogy Farkas temetésén az iskolai csengő pótolta a harangot, fia nagy párbajhős volt.

Jedlik Ányosnak nemcsak a dinamót, hanem a szódavizet köszönhetjük, részt vett a szabadságharcban és 200 szakszót alkotott.

Puskás Tivadar az általa feltalált telefonközpont kezelőit személyesen képezte ki és Párisban villamos árammal hajtott kocsin közlekedett.
Eötvös Lóránd tudományos kutatásai és egyetemi oktatása mellett nagy turista volt, aki lovon járt be Pestlőrincről egyetemi előadásait megtartani.

Csonka Jánosnak nem volt sok iskolája, de a zseniális feltaláló mégis oktatott a műegyetemen.

Kandó Kálmán század-eleji villanymozdonyait csak 1976-ban vonták ki az olasz vasúti forgalomból.

Ismerjük a magyar Nobel-díjasokat: Szent-Györgyi Albert az egyetlen közülük, aki szülőföldjén végzett tevékenységéért kapta ezt meg, fel is ajánlotta a Szovjetunió által megtámadott Finnország vöröskeresztjének. Később sem maradt távol a politikától, ezért kellett távozni hazájából.

Tihanyi Kálmánnak köszönhetjük a modern televíziót, Bíró László József többek között a golyóstollat találta fel, de már akkor amikor a zsidótörvények miatt elhagyta Magyarországot.

Bay Zoltán atomfizikus elméleti felkészültsége gyakorlati érzékkel párosult, megalapította a radarcsillagászatot.

Számítógépeink ma is a Neumann János által kialakított elvek alapján működnek, aki szintén az üldöztetés elől menekült az USA-ba.

A kötetet záró Teller Ede fizikus zsidó származása közismert.

Sok érdekesség mellett a szerző nem felejti el a lényeg, a teljesítmények megértetését - ezért különösen a tanuló ifjúságnak ajánlottak ezek a könyvek, amelyekből várjuk a harmadikat, amely a magyar zene nagy alakjait hozza emberközelbe.