
Rezsabek Nándor:
Az utolsó magyar polihisztor |
Valamikor
gyakori volt az olyan tudós, aki átlépve szakága határait más tudományokban
is jelentőset alkotott. Különösen a reneszánsz bővelkedett ilyen
szellemóriásokban. Később megritkultak ezek a nagy egyéniségek, bár a 19.században
is jelentős Brassai Sámuel munkássága. Ezért
kellene jobban ápolnunk Mahler Ede emlékét, aki valóságos polihisztor volt:
a matematika, a történelem, a bibliakutatás, egyiptológia és kronológia
nemzetközileg elismert tudósa. Segítségűnkre van ebben
Rezsabek Nándor: Az utolsó magyar
polihisztor. Mahler Ede kronológus
emlékezete című, az Auróra kiadónál megjelent
könyve.
Mahler Ede 1857-ben, a Pozsony melletti Ciffer -
akkor vegyes lakosságú, ma szlovák - faluban született, zsidó családja
szűkös anyagi lehetőségei ellenére felsőfokú tanulmányokat végzett
Budapesten majd Bécsben. Matematika és fizika mellett orientalisztikával
kezdett foglalkozni, de csillagászként kezdte pályáját. Foglalkozott
felsőgeodéziával, részt vett Ausztria, majd hazánk területének felmérésében.
Ismeretei alapján kronológiai számításokat végzett, meghatározva egyes
bibliai események időpontját. Keleti nyelveket sajátított el - a hébert és
arámit már otthon, vallásos családjában megtanulta
- majd régész lett a Nemzeti Múzeumban. Római kori pannóniai leletei nagyon
jelentősek. Hamarosan már egyiptomi ásatásokat vezetett. Hírneve nem
akadályozta meg abban, hogy közérthető és népszerű előadásokat tartson
ezekről, többek között kétkezi munkásoknak. Szerepet vállalt a zsidó
közéletben, választmányi tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak
és más felekezeti egyesületeknek. 80. születésnapjára kiadott Emlékkönyvében
a Rabbiképző Intézet tanárainak nagy szerepe
volt.
Alig múlt 40 éves amikor
magántanár a Budapesti Tudományegyetemen, évtizedeken át oktatja a leendő
tanárokat és kutatókat, kiváló pedagógus. (Külön fejezet méltatja tanári
egyéniségét!) Csak 1938-ban
távozik a katedráról - amiben már a jogfosztó törvények is közrejátszottak.
1944-ben az idős tudósnak bujkálnia kellett, Pannonhalmán majd Újpesten
kapott menedéket. Otthona, kéziratai, könyvei, gyűjteménye elpusztultak,
1945. júniusában halt meg
Istvántelki úti házában (a helyén ma
panelépület van).
Munkásságának .
eredményei túlélték az ő hosszú életét. Közel 300 publikációja jelent meg,
oroszlánrésze volt a Szépművészeti Múzeum ma is látogatott Egyiptomi
Gyűjteményének létrehozásában, az 1984-ben alakult Mahler Ede
Művészettörténeti Kör főleg középiskolás tagjai az ókori Kelettel
foglalkoznak.
Rezsabek Nándor könyve sok személyes adattal,
képekkel hozza közelebb hozzánk Mahler Edét, függeléke - benne
Lőw Immánuel levelével - sok forrást ad szakmai
munkássága megismeréséhez. Családjáról is olvashatunk, megtudjuk
pl. hogy bátyja, Miksa vezette a
vágújhelyi izraelita reáliskolát, amely 1918-ig
az egyetlen zsidó középiskola volt Magyarországon.
Mahler Edének sehol sincs emléktáblája, neve csak Kozma utcai sírján
olvasható. Pedig megérdemelne egy emléktáblát!
Róbert Péter |