Utóbbi időben a hazai helytörténeti irodalomban örvendetesen megszaporodtak zsidó vonatkozású kiadványok, amelyek emléket állítanak a települések életében valamikor oly fontos és pozitív szerepet betöltő – nagyrészt tragikusan eltűnt – zsidó közösségeknek.

Kitűnik közülük a szombathelyi zsidóság történetét feldolgozó kötet, amely a Berzsenyi Dániel Főiskola Történelem Tanszéke és a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság kiadásában látott napvilágot Balázs Edit és Katona Attila főiskolai tanárok szerkesztésében. Ők rendezték a visszaemlékezéseket –amelyeknek gerincét Hacker Iván írása alkotja- írták a bevezetőt és a jegyzeteket.

A lokálpatrióták által “Perint-parti Párizsnak” emlegetett város harmadfélezer zsidó lakosa részt vett Szombathely gazdasági és kulturális életében, ennek megfelelő jó viszonyt alakítva ki keresztény polgártársaival. Működött orthodox és neológ hitközség, utóbbinak volt rabbija 1892-1908 között a tudós dr. Bernstein Béla, a 48-as zsidó honvédek krónikása, aki Auschwitzban halt mártírhalált.

Hacker Iván már említett visszaemlékezése objektivitásában is megrázó képet fest a szombathelyi zsidók sorsáról a német megszállástól a deportáló vonatok elindulásáig. Itt –talán a határ közelsége miatt- közvetlenebbül érvényesült a német jelenlét, Arndt SS-őrmester lett korlátlan úr a zsidók élete-halála felett. Beosztottaival élénk gazdasági tevékenységet is folytatott zsidók üzleteinek, vagyonának kizsarolása tekintetében – bár ebben a magyar közigazgatás, különösen a csendőrség messze felülmúlta, gondoljunk a “pénzverde” leírására. Részleteket olvashatunk a gettó rettenetes állapotairól, amelyek hozzájárultak, ahhoz hogy a bevagonírozottak sorsuk jobbrafordulását remélték Németországban. Természetesen ez nem így történt, javarészük elpusztult, zömmel a gázkamrában.

Utána más túlélők rövidebb emlékezései következnek, többségük ma is szülővárosában él, bár az életben maradtak nagyobb része elhagyta Magyarországot. Menahem Meron professzor, Geist Pál, Krausz György, Cziffer Zsuzsa Izraelből emlékeztek szombathelyi ifjúságukra. Soraikból egy-egy zsidó csoport sorsa, élményei bontakoznak ki. Vagyonos polgár, szobrászművész, orosz fogságot járt munkaszolgálatos, a kommunista diktatúrában nem kedvelt orthodox, keresztény férfi kivételezett felesége visszaemlékezése egy-egy szelet a tortának éppen nem nevezhető zsidó sorsból.

Katona Attila történész A zsidókérdés közigazgatási megoldása Szombathelyen című magvas tanulmánya zárja a kötetet, mintegy összegezve és rendszerezve, azt, amit az átélt borzalmakra emlékezők nem mindig tudtak higgadtan megfogalmazni. Alcímei a szenvedések egy-egy stációját jelentik: Márciusi félelmek, A gazdasági térvesztés, Megzavart identitás, Három nap, A szegregáció befejezése, .A szombathelyi gettó felállítása, Élet a deszkapalánkon kívül, Néma város a gettó körül és végül – A deportálás. Erénye a tanulmánynak az országos kitekintés, amely környezetébe ágyazza a sajnos tipikus szombathelyi eseménysorozatot.

Szómagyarázat teszi a nagyközönség számára is érthetővé a zsidó fogalmakat.

A Baljós a menny felettem című kötet kiemelkedően sikerült láncszeme a zsidó visszaemlékezések sorozatának Érezhető történészi megkomponáltsága, gazdag jegyzetanyaga szakemberek számára is használható segédanyaggá teszi, de különösen ajánlott az igazságot megismerni akaró ifjúság számára is.

Róbert Péter