Átkelés a Jordánon

Új könyvet kezdünk. Ráv Hirsch szerint Mózes ötödik könyve bevezetésül szolgált Izraelnek az új életbe, melyet Erec Jiszráelben kell kialakítaniuk. Miután átkelnek a Jordánon, az emberek már nem láthatják Isten jelenlétét napi csodák által, mint a pusztában töltött 40 év során. Szántani, vetni, aratni fognak. Bíróságokat fognak felállítani, és ki kell alakítaniuk a közigazgatást. Szociális rendszert hoznak létre, hogy védjék és támogassák a rászorulót és az elesettet. Erős hitre és önkontrollra lesz szükségük, hogy kivédjék a szomszédos pogányok es hamis próféták csapdáit és kísértéseit. Hogy megszilárdítsak a tórai törvényeket, értékeket, és buzdítsak a népet ezek megtartására - ez a legfontosabb célja D'várim könyvének.

"A Jordánon innen; Moáb országában kezdte Mózes magyarázni ezt a tant"(1:5). Rási szerint hetven nyelven mondta el nekik a Tant.

Felmerült mestereinkben a kérdés, hogy miért kellett a Tórát olyan nyelveken elmagyarázni, melyeket a jelenlévők közül senki sem értett? Rabbi Jákob Cvi szerint Rási megjegyzése nem az jelenti, hogy hetven nyelven mondta el Mózes a Tórát, hiszen mit használt volna ezzel Izraelnek? Mózes hetven különböző megközelítését magyarázta el a Tannak, ahogy a midrás mondja: "hetven arca van a Tórának".

"Gileád többi részét, meg az egész Básánt, Óg birodalmát Menásse féltörzsének" (3:13) Eredetileg csak Ruben és Gád törzse jelezte, hogy a Jordán túlsó (keleti) partján szeretne letelepedni, a Menásse törzséből valókat Mózes jelölte ki. Nem a törzs fele telepedett le az Országon kívül, hanem csak két család (a nyolcból).

A Degel Máháne Efrájim szerint Mózes azért küldte e két családot, hogy megakadályozza Ruben és Gád törzseinek teljes izolációját, míg a Háámek Dávár úgy véli: Mózesnek az volt az indoka, hogy Menásse törzsében sok Tóra-tudós volt, és azok áttelepítésével akarta erősíteni az országon kívül maradókat.

Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!

Dravas István
rabbi