És szólt Mózes Izrael fiai törzseinek fejeihez, mondván: "Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló" (30:2). Heti első kommentárunk a ruzsini cádik, Rabbi Jiszrael nevéhez fűződik: "Az egész Tórában egy helyet találunk, ahol különleges kóvedet kap egy fejedelem, mégpedig Mátot hetiszakasz első versében, amely mondathoz Rási azt teszi hozzá, hogy a fejedelem kiváltsága az, hogy ő tanulhat meg előbb valamit, és csak azt követően Izrael fiai. A zsidó vezetőknek minden más kóved utáni törekvése tilos".

Rási több magyarázatot fűz a párásá nyitómondatához, más részét is vizsgálja a pászuknak. A midrást idézve leírja, hogy Mózes a próféciáit az "így szólt az Örökkévaló" bevezetéssel kezdte, és a prófétai könyvekben ugyancsak ez a formula az uralkodó (több mint 400 alkalommal olvasható). Mose rábénu hozzátesz egy új alakot: "Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló".

A lizsenszki cádik (1717-1787) megmagyarázza, hogy mire utalhat Rási: "Vannak olyan cádikok, akiknek a szájából az "így szólt az Örökkévaló" mondat hangzik hatásosabban, míg más cádikok ajkára jobban illik az "ez, az amit parancsolt az Örökkévaló" kifejezés. Úgy tűnik - ha nem is a legradikálisabban - a lizsenszki cádik, áldás emlékére, a vallásgyakorlat sokszínűsége mellett érvel! Nagy, szélesre tárt karmozdulattal kísért skajah!

"Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt tesz…meg ne szegje szavát; mind aszerint amint kijön szájából, cselekedjék"(30:3).

Hittestvéreim figyelmébe ajánlom fogadalomtétel esetére: Nem érvényes, ha valaki azért tesz fogadalmat, hogy felebarátját rávegye valamire, amit nem gondol komolyan (alkudozás). Eleve érvénytelen, ha túloz, vagy olyat mond, ami lehetetlen. Ugyancsak kizáró tényezőnek számít, ha tévedésből fogadkozik, vagy ha szorult helyzetében (rablónak), ún. kényszerfogadalmat tesz.

Felmentést kap kötelezettsége alól, ha hirtelen - holile vehász - megbetegszik, és emiatt nem tudja fogadalmát betartani…..

A fogadalmak és az eskük annulálva lehetnek egy háromtagú bíróság által. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a fogadalom hibásan vagy tudatlanságból lett megtéve, mondván ha a fogadalomtevő ismerte volna az összes tényt és minden elágazását, akkor nem tett volna fogadalmat vagy esküt.

Példának okáért a bíróság kérdezhet olyasmit a fogadalomtevőtől: ha tudtad, hogy az általad tett fogadalom elmondhatatlan gyötrelmet és szégyent okoz a szüleidnek, akkor tettél volna fogadalmat? Ha nem a válasz, akkor a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a fogadalom eleve hibás volt, éppen ezért soha nem volt érvényes.

Szép napot mindenkinek!

Darvas István
rabbi