OR-ZSE Szabadegyetem: Brauer Andrea: Tanú vagy aktív cselekvő?

A holokauszt túlélők történeteivel együtt élni nehéz, ugyanakkor ezek segítséget jelenthetnek számunkra nem csupán egy trauma feldolgozása során, de a mindennapokban is, hogy életünket tudatosabban, teljesebben vezethessük. A trauma általában nem elbeszélhető történetként tárolódik el. Az emlékek inkább emlékbetörésként térnek vissza képek és élménytöredékek formájában. Olykor álomtevékenységben is, ahol megjelenhetnek nappali körülmények között felkavaró események, vagy korábbi traumák nyomai.  De mi történik az álmainkban vagy nappal előtűnő képekkel vagy hallott hangokkal?

 Nemes Jeles László Saul fia című filmjében a snittek végét pontosan tudták, így ezekhez ragaszkodni kellett, különben szétesett volna az egész kép világ. Ez a film nem tartalmaz zenét. A film alatt zörejekből, alaphangokból és az emberek hangjai hanghatások szólnak. A főszereplő élete célja, ami  a kiszabaduláshoz ad neki erőt, a küzdelemhez -hogy felismerni véli az egyik gyermekben halott fiát- a test megmentésére és tisztességben történő eltemetésére fókuszál. Ahol  a Kaddish megváltását várja.  Az egész testre koncentrálva, mely körül vannak más testek, amelyek összehangolódnak az érzéseiddel, az érzelmeiddel és a gondolataiddal. Arra is lehetőséget teremtve, hogy a hangunk hatóképességének érzésével, -mint amit a halotti ima is adhat -azaz annak érzésével, hogy mennyire vagyunk képesek kézbe venni az irányítást a testünk felett. A legkiszámíthatatlanabb és áldatlan állapotunkban is áldást kérve  a Teremtőhöz. A cselekvés lehetőségével önreflexiónk a hangunk által, lehetőséget ad nekünk ahhoz, hogy benne lehessünk testünkben. Képesnek kell lennünk mélyen lélegezni. Ellentétben  a testen kívüliséggel és önmagunk eltűnésével. A bennünk rekedt hangokkal. A belégzés és a kilégzés ritmicitásának hanggal kísért stabil váltakozásával a szívverésben, ami   a szívfrekvencia-variabilitás, az alapvető jóllét indikátora. Ily módon nagyobb kontrollra tehetünk szert az érzelmi agy felett a  jelenlétben. Ahol az „Én” nem csak tanú vagy passzív megfigyelő szerepét játssza, hanem aktív cselekvő feladata van.

Az előadás online tekinthető meg.

Minden  érdeklődőt szeretettel várunk!