|
Elhangzott az OR-ZSE
zsinagógájában 2009.11.20
-án.
 - És ezek Izsáknak, Ábrahám fiának nemzettségei… - olvassuk holnap reggel, az e hét szombati napjára rendelt Tóra-i hetiszakaszunk kezdetén.
Izsák életéről mindössze egy -; míg apjának, Ábrahámnak életét három -; fiának, Jákobnak életútját hat hetiszakasz is ismerteti. Ábrahám,
akivel elkezdődik a zsidóság mindmáig tartó történelme, már halott hetiszakaszunk kezdetén. Jákob, kinek 12 fia által teljesedik ki a zsidóság, megszületik e hetiszakasz elején és „megáldatik” a közepén. Nagyapa-apa-fiú,
 -nemzettségek, generációk, a láncolat, a kezdet és a folyamat,… mindmáig.
Holnap reggel, háftáráként, Máláhi (Malakiás) könyvének elejét olvassuk, amelynek második mondata így hangzik:
 - Szerettelek benneteket, mondja az Ö.való, és ti kérdezitek, hogy miben áll a te szereteted…
Kételkedtek az akkori, a prófétánk korabeli zsidók, kételkedtek abban, hogy I.ten
 -szerette
őket. Holott, amint később olvassuk:
 - Mert napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és minden helyen tömjént füstölögtetnek és áldoznak az Én tiszteletemre.
A világ népei a maguk módján tisztelték és szolgálták az Ö.valót, amint prófétánk írja. Az akkori zsidók kételkedtek benne. Noha elhangzott már az áldás, Izsák megáldotta Jákobot, a zsidóság 12 törzsének ősatyját:
 …-…átkozóid átkozva, áldóid áldva legyenek. És az áldás az életadó, és életfenntartó erő átadása!
Az áldás adományozója pediglen maga az I.ten, még ha ezt emberek szavaival és kezével is adja tovább. Ősatyánk áldását nem lehet vitatni/elvitatni, nem lehet semmissé tenni, azt minden I.tenben hívő népnek, a zsidók mellett a keresztényeknek, keresztyéneknek is el kell fogadnia és respektálnia kell, hiszen mindnyájóknak szent írás a Szentírás. Az abban foglaltakat tudomásul kell venni, és nem lehet értelmezni másként, hisz ez oly egyértelmű az olvasónak, zsidóknak és nem zsidóknak.
Akik Izsák fiát, Jákobot, és az ő fiait, a zsidóságot átkozzák, ők nem tesznek önmaguk számára jót! Kik áldják őket, ők helyesen tesznek, és önmagukkal jót tesznek! Vajon miért nem tudják, avagy nem akarják ezt tudomásul venni a szent írást Szentírásként értelmezők, azt fennen hangoztatók?!
 -…a hang Jákob hangja, de a kezek Ézsau kezei. Olvassuk majd reggel, a Tórából.
Jákob hangja alatt bölcseink, a zsinagógákban, a tanházakban, az iskolákban elhangzó szavakat értették. Mikor e hangok kevésbé hallatszottak, halkultak e hangok, akkor Ézsau, a mindenkori Ézsauk keze erősödött, nehezedett Jákob gyermekeire. Voltak oly korok, mikor e kezek fizikai létében fenyegették Jákob gyermekeit. Itt is mondták, szavalták, énekelték, maguknak érezték és elhitték, hogy az nem ismétlődhet meg, mint már oly sokszor, mikor: „Bújt az üldözött s felé kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában…” Megismétlődött. Legutóbb az elmúlt század közepén. Nem Jákob hangja volt erős, más hangok is erőtlenek voltak akkor és kevésnek bizonyultak Ézsau kezei ellenében.
Napjainkban ismét hangokat hallani, ismét nem áldó hangokat hallunk és kezeket látunk. Ézsau kezei ismét mozgékonnyá lettek és nyúlnak, veszedelmesen, nem barátian, nem áldóan Jákob gyermekei és I.ten mássá teremtett gyermekei felé. A tiltakozó hangok, akár nyilatkozatokban megfogalmazva, és az a hit, hogy okult a világ abból, mikor I.ten törvényeit semmibe véve, e kezek ránehezedtek a világra, és Jákob gyermekeire, vajon elég lehet-e?
Hinni kell a Jákob fiait nem átkozók eszmélésében, hangjában és cselekedni akarásában; hinni kell és tennünk érte, hogy a zsinagógákban, tanházakban, iskolákban egyre többször és hangosabban hallatszék Jákob hangja; hinni kell Istenben, az ő megmásíthatatlan áldásában, mert nem győzhet Ézsau keze, a mindenkori Ézsauk keze, hiszen az ellentétes I.ten kinyilvánított akaratával! Nincs idő kételkedni!
Halljuk meg hát Jákob hangját minél többen mi, kik itt vagyunk, és szeretnénk ha ők is, kik nincsenek itt velünk, de a szent írás nekik is a Szentírás!
Sábát sálom! Git sábesz! Békés, boldog szombatot, szombatokat kívánok mindnyájónknak!
Dr. Oláh János docens
|
