(Részletek az OR-ZSE izraeli
vendégprofesszora, Eliezer Slomovits által mondott ünnepi beszédből, amely a
debreceni hitközség purimi ünnepségén hangzott el.)
A Purim ünnepét a zsidó közösség azon
események emlékére tartja, melyek Eszter tekercséből mindannyiunk számára ismertek.
Mint tudjuk, Ádár hó 14-én nagy lakomát és örömünnepet
tartottak a zsidók Perzsia minden tartományában, és elnevezték ezt a napot Purim-nak,
a sorsvetésről (Pur). Így jelölte meg Hámán a napot, amelyen Perzsia egész zsidó
lakosságát ki akarta irtani. Ekkor - Ádár hó 13-án és 14-én - harcoltak a zsidók
ellenségeikkel Susánban, Perzsia fővárosában, és megtartották a Purim ünnepét a
hónap 15. napján. Ezért nevezzük Ádár hó 15. napját Susán-Purimnak.
Azok a városok, amelyek Jozsua (Jehosua) bin Nun idejében fallal voltak körülvéve,
mint például Jeruzsálem, szintén Ádár 15-én ünneplik a purimot, mint Susánban.
Azonban abban az időszakban kétségek merültek fel az új ünnep
beiktatásával kapcsolatban, mivel nem Tóra-i ünnep, továbbá az ünnep nemzeti
érvényességével kapcsolatban is.
Mordechaj és Eszter levelére, melyet a zsidó nép fiaihoz és a
bölcsekhez írtak s melyben két purimi ünnepnap megtartását javasolták minden
évben; a bölcsek válasza a következő volt: "Nem elég nekünk a sok baj és
gond, amit elszenvedünk, de ti még tetézni akarjátok mindezt a Hámán okozta
szenvedésekkel." (Talmud Jerusalmi, 1. fej.)
A tanaita Rabbi Jonathan nevében mondják: "Ezek a parancsolatok, amelyek Mózes
által megparancsoltattak nékünk." És így mondta nekünk Mózes: Nem lesz
próféta, aki megújíthatna számotokra bármit ettől az időtől fogva; Mordechaj és
Eszter szeretnének megújítani számunkra valamit? (Értsd: az ünnepet)
Hosszú ideig ültek a bölcsek és tárgyalták az ügyet, míg végül megtalálták a
választ a T!nach-ban. - mert így van írva a Tórában:
"És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Írd fel ezt emlékezetül egy könyvbe
(Exodus: 17,14.)
"Vajjomer haSem el Mose ktov zot zikkaron baszéfer"
A szó: "zot" = "ez" A Tórára vonatkozik, amint írva van: "
És ez az a Törvény amelyet Mózes Izrael fiai elé adott.
Vzot haTora aser szam Mose lifné bne Jiszrael"
(Deuteronomium: 4, 44.)
A szó "zikkaron" = "emlékezet" a prófétákra vonatkozik, midőn
mondva van: "És megíratott az emlékezet könyve Ő előtte az I-félők
számára."
"Vajjikatev szefer zikaron lefanav lejiré haSem." (Maleáchi: 3, 16.)
"Umaamar Eszter qijjam divré hapurim haélle venichtav baszéfer."
A széfer = amint írva van: a Szent Iratok (Ktuvim)
"És Eszter szava megállapította a purim eme dolgait és beírattatott a
könyvbe." (Megillat Eszter: 9, 32.)
Miután bölcseink megtalálták a "széfer" szót Eszter
könyvében, elhatározták, hogy a Purimot ünneppé nyilvánítják.
Rabbi Simon ben Laqis, az amora szavai szerint a próféták könyvei
és a szent iratok érvénytelenné fognak válni, de a Tóra öt könyve és Eszter
tekercse örökké érvényes marad.
Egy okiratból, amely a Babiloni Talmudban őrződött meg számunkra, úgy tűnik, hogy a
Nagy Gyülekezet tagjai (ansé haKneszet haGdola) nem egyöntetűen egyeztek meg Eszter
tekercsének a Tanach-ba való beillesztésével kapcsolatban. Amint a Talmud Megilla
traktátusából megtudjuk, Eszter levélben kérte a bölcseket: "Írattassak be
nemzedékekre." (Kitvuni ledorot)
A bölcsek így válaszoltak neki: "Nemde följegyeztem számodra három dolgot és
nem négyet" (Példabeszédek: 22, 20.) Vagyis meg van parancsolva számunkra, hogy
emlékezzünk Amalek gyűlöletére; három helyen - és nem négy helyen.
És három helyen már írva van:
Exodus: 17, 14. ;
Deuteronomium: 25, 17. ;
és 1. Sámuel: 15, 18
Valamint az amoriták között is voltak, akik negatívan viszonyultak Eszter könyvéhez.
Rabbi Smuel szerint Eszter könyve nem az Örökkévaló szellemében íródott.
Ennek ellenére bölcseink végül úgy határoztak, hogy Eszter könyvét beillesztik a
T'nach könyvei közé.
A purimi micve egy, a hét - bölcseink által megállapitott parancsolatból. De ha
részletezzük a parancsolatot, akkor magában a purimi micvében is hét parancsolatot
találunk. Bölcseink szerint külön-külön mindegyiknek törvényereje van.
A purimi parancsolatok a következők:
1. Megillat Eszter olvasása.
2. Slachmonesz küldése embertársainknak.
3. Ajándékok a szegényeknek.
4. Tóraolvasás
5. Al haniszim ima elmondása imádkozásunkkor.
6. Lakoma és öröm; ünnepi étkezés.
7. Böjt és gyászbeszéd tilalma.
Legyen az Örökkévaló akarata, hogy
ebben az évben is szeretettel és boldogságban megtartsuk a fenti parancsolatokat.
HAG SZAMÉACH!
Eliezer Slomovits
|
