|
Elhangzott az OR-ZSE
zsinagógájában 2009. 07.24-én.
Holnap reggel – beezrász háSém/I.ten segedelmével – egy új Tóra-i könyvet kezdünk el olvasni/lejnolni.
A Tóra utolsó könyvét, az 5. könyvet, Devórim könyvét.
E könyv, elejétől a végéig Majse rabbénu/Mózes tanítónk, mesterünk beszédeit – a végén búcsúénekét tartalmazza –, melyeket elmondott a honfoglalás előtt álló népnek.
A könyv első hetiszakaszát, a Devórim kezdetűt, mindig a nagy gyásznap, tisá beávot/tisebófot megelőző szombaton/sábeszen olvassuk/lejnoljuk.
A hetiszakasz után olvasott háftárá, prófétai könyv-részlet mindig Jesájá/Ézsaiás prófétánk korholó szavai, melyek a „Házon/Házajn” szóval kezdődnek, ezért e sábát a sábesz házajn – a látomás szombatja.
Hetiszakaszunk Mózes első beszédét tartalmazza, melyben hallgatóinak, az akkori zsidóságnak/őseinknek kijelöli a követendő utat, útbaigazítást ad a jövőre, a múlt tapasztalataiból okulva, a múltból kikövetkeztetve.
A háftárá is útbaigazítást, nagyon fontos, mindmáig érvényes,
mindmáig ható útbaigazító mondatokat tartalmaz, melyet nyomatékosít
rögtön a második mondata is: " –
"Hallgassatok egek és figyeljél föld…"
Majd megemlíttetik, kétszer is a háftárában, Jesájá/Ézsaiás prófétánk e látomásában, Szodoma és Gomora, a két bűnnel telített város, e két ókori városállam, mint elrettentő példák. És megemlíttetnek az akkori zsidók lakta ország vezetői, hatalmasai, befolyásos személyiségei is, kik olyanok – prófétánk szerint –, mint Szodoma vezetői, hatalmasai, befolyásos személyiségei.
Az akkori, a próféta élete korabeli helyzet, az a jogtalansággal, igazságtalansággal telített kor, minden rossz oka – prófétánk szerint –, a társadalmi bajokban, a hanyatlásban, a közerkölcsök megromlásában rejlik. Az akkori, zsidók lakta ország vezetői, hatalmasai, befolyásos személyiségei, ha úgy tetszik: politika-formáló személyiségei nem érzékelték a vészt, nem fogták fel a közelgő veszélyt, elhanyagolták feladataikat, nem a törvény, nem a jog szerint cselekedtek, hanem az önmaguk által állított mérték szerint, önnön törvényeik szerint, vélt érdekeik szerint, és szemet hunytak, néhányan cinkosan összekacsintottak a kor bűnözőivel.
Háftáránk végén olvassuk majd: " "
– "Cion jog által váltatik meg…". Jog, jogosság, törvényesség által…
Illyés Gyula 1933-ban írta A jog című versét, mely a Nyugat című folyóiratban jelent meg először. 1933-ban, nyugaton, megjelent az, hatalomhoz jutott az, ami új formában, de ismét megjelenni látszik korunkban, a zsidók lakta országokban is.
Néhány kiragadott mondatot idézek A jog-ból:
„Jogod van mindenhez, jogod
míg ezt a köntöst hordozod
ezt a hatalmat, örökséget, …
Légy büszke rájuk, szivbeli
vágy, jog, hatalom jelei,
országé, melyért küzdened kell
bitorló vad szörnyetegekkel, …
Eljuss bármeddig, le ne tedd
ezt a köntöst, mely fölemelt,…”
Emeljük fejünket, tekintetünket mi is felfelé, bízzunk a jog, a törvényesség hatalmában a mi korunkban, bízzunk az Ö.valóban,
és hittel kérjük őt imáinkban mondott szavainkkal: " " –
"…szerezzen békét nekünk és egész Izraelnek…"
Sábát sálom! Git sábesz! Békés, boldog szombatot, szombatokat kívánok mindnyájónknak!
Dr. Oláh János docens
|
