Az egyetemi–egyetemes tudományosság elveit valló rabbiképző intézet felállítását voltaképpen már 1806-ban fölvetették, majd – Európa több hasonló intézményének alapítása idején – Kossuth Lajos későbbi tábori rabbija, Lőw Lipót is sürgette 1844-ben.
Hosszas hezitálást követően az Országos Rabbiképző Intézet (ORI) végül egy 1877-ben kiadott miniszteri rendelet alapján még ugyanazon év október 4-én nyitotta meg kapuit. Gimnáziumi tagozatán a zsidó és a világi tudományok művelésére készítette fel a beiratkozott növendékeket, felsőbb, teológiai karán pedig akadémiai szintű és tudományos megalapozottságú rabbiképzést indított. Az ORI teológiai tanulmányaikat folytató hallgatóit a korabeli európai minőségbiztosítási szabályoknak megfelelően egy 1891. évi miniszteri rendelet kötelezte két (később négy) évig a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán heti 12 óra abszolválására, a rabbivá avatás feltételéül pedig előírta a bölcsésztudori cím, tehát a doktorátus megszerzését. A végzettek rabbiként, hittanárként, vagy a Tanítóképző Intézet oktatóiként helyezkedhettek el. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR-ZSE) és jogelőd intézményeiben napjainkig háromszáznál is több rabbi szerzett diplomát.
A második világháborút megelőző években a magyar kül- és belpolitika fokozott jobbratolódása, az erősödő antiszemitizmus, az ún. zsidótörvények, a deportálás, a Soá, a háborús károk mérhetetlen szenvedést és pusztítást okoztak, majdnem lehetetlenné tették a megmaradt zsidóság közösségi életét, így a magyarországi zsidó iskoláztatást is. Az államosítások után a 13.000 tanuló oktatását ellátó közel negyven zsidó tanintézetből csupán az ORI és a budapesti fiú- és leánygimnázium maradt meg.
A rendszerváltás előnyös fordulatot hozott a magyarországi zsidóság életében. Egyre többen íratták be gyermekeiket a zsidó felekezethez tartozó, vagy ahhoz kötődő, régi és új iskolákba. Ezeknek a változásoknak köszönhetően bővült az ORI képzési profilja is. Az intézmény 1999-ben már Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem elnevezéssel működött.
Ma az OR-ZSE-n hét szakon és egy szakirányú továbbképzésen lehet végzettséget szerezni. Az egyetem Doktori Iskolájában pedig vallástudomány szakterületen tudományos fokozatot (PhD) és habilitált doktori címet is lehet szerezni.
Az OR-ZSE feladata olyan spirituális centrummá válni, amely magához vonzza azokat a magyarországi zsidó és nem zsidó értelmiségieket, professzionális kutatókat, akik foglalkoztak, vagy foglalkoznak judaisztikával, a zsidóság tudományával, ill. annak valamely aspektusával. Az OR-ZSE maga köré gyűjti azokat a művészeket és tudósokat, média-szakembereket, akik az élet legkülönbözőbb területein tevékenykednek, akik számára a judaisztika szellemi hátteret jelent.
Az OR-ZSE nyitott intézmény, semmiféle diszkriminációt nem alkalmaz. Falai között vallásra és felekezetre való tekintet nélkül mindenki hallgathatja a zsidóság tudományának különböző ágait, ill. elsajátíthatja a szociális munkások hivatását. Egyetemünk mint zsidó intézmény szerepet kíván vállalni a vidéki népesség oktatásában, a továbbtanulás útján történő társadalmi felemelkedésében is. S akkor is küzd a társadalmi együttélést megnehezítő és az ország felemelkedését fékező előítéletek ellen, ha azok nem kifejezetten zsidók ellen irányulnak. Az OR-ZSE az antiszemitizmus és az ahhoz hasonló kirekesztő alkotmányellenes nézetek és attitűdök ellen az ismeretek terjesztésével, a zsidó vallás, kultúra és hagyomány, valamint az egyetemes emberi kultúra közös értékeinek megismertetésével küzd.
A judaizmus nem térítő vallás. Az OR-ZSE sem tekinti feladatának a zsidó vallás terjesztését. Ugyanakkor öröm számunkra, ha minél többen megismerik a több ezer éves zsidó hagyományokat, a zsidóság eszmerendszerét, mindazt amit a zsidó vallás, a zsidóság fennállásának több ezer éve alatt adott a világnak, a többi nagy monoteista vallásnak, pl. a keresztyénségnek, az iszlámnak. Ahogyan annak tudatosítása is célunk, hogy a zsidóság abszorbeált az őt befogadó népek kultúrájától. Az OR-ZSE támogatja azokat is, akik fel szeretnék fedezni saját zsidóságukat, ill. vissza szeretnének térni zsidó gyökereikhez. Az egyetemen oktató rabbik a neológ rabbitestülettel együttműködve szívesen segítik lelki vezetőként ezt a folyamatot.