Az OR-ZSE alapítóként csatlakozott ahhoz az európai kezdeményezéshez, amelynek célja a kutatói munka értékelésének újragondolása. A december 1-i közgyűlésén megalapított koalíció tagjai közös erővel fognak új típusú minőségbiztosítási szempontokat kidolgozni.
Az Európai Egyetemek Szövetsége (European University Association, EUA), a kutatásokat koordináló és finanszírozó szervezetek európai testülete (Science Europe) és az Európai Bizottság támogatásával indult el a tervezési folyamat egy-két évvel ezelőtt, majd 2022 elején kezdte meg egy munkacsoport a megállapodás megszövegezését. Ezt négy alkalommal is megvitatták a közgyűlésen. Az ezen részt vevők száma fokozatosan nőtt, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, tudományos akadémiák, tudományos kutatási alapok, rektori konferenciák, nemzeti hatóságok és nemzetközi szervezetek is csatlakoztak a kezdeményezéshez – elsősorban Európából, de mára már más kontinensekről is.
Az elmúlt évtizedeket meghatározó standard tudománymetriai módszerek problémái régóta ismertek. Az eredetileg folyóiratok és intézmények minőségbiztosítása céljából kidolgozott numerikus mutatók (publikációk száma, idézettség, impaktfaktor, Hirsch-index stb.) nem alkalmasak az egyén tudományos érdemeinek mérésére. A mennyiség háttérbe szorítja a minőséget, és elfedi az eltérő élethelyzetekből adódó különbségeket, az egyes tudományterületek publikációs sajátosságait, valamint a földrajzi régiók nem azonos lehetőségeit is. Hiába hangsúlyozták oly sokan, hogy egy-egy kutató megítélésekor – például előléptetés vagy kutatási pénzek elosztása során – a kvantitatív mellett egyéb, kvalitatív szempontokat is figyelembe kell venni, a gyakorlatban a mérőszámok látszólagos objektivitása túlságosan erősnek bizonyult. A helyzet megváltoztatása érdekében sok kezdeményezés született az elmúlt években: egyesek alternatív tudománymetriai mutatókat javasoltak, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek például a Nyílt Tudomány elvárásaira is, mások a szöveges szakmai életrajz szerepének a visszaállítása mellett érveltek. Legismertebb ezen a téren a Leiden Manifesto (2015).
Magyarországról az OR-ZSE az elsők között csatlakozott a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) kezdeményezéshez, ezért tudományos rektorhelyettesünk részt vehetett a 2022. december 1-i alakuló közgyűlésen, amelyen több száz európai intézmény képviselője elfogadta a szervezet alapszabályát, és megválasztották a CoARA tisztségviselőit. Magyarországról e sorok írásakor az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat, a Magyar Rektori Konferencia és az MTA írta még alá az alapító dokumentumot.
A csatlakozó szervezetek vállalják, hogy egy év alatt felmérik a belső minőségellenőrzési folyamatokban szükségesnek ítélt változásokat, újragondolják ezeket, és a tapasztalataikat megosztják egymással; majd öt éven belül értékelik és tovább finomítják a megújított tudományértékelési rendszerüket. Ezzel párhuzamosan a CoARA munkacsoportokat alakít, amelyeken belül egy-egy problémára (például a folyóiratok bírálati rendszerével kapcsolatos anomáliákra, a fiatal kutatók szempontjaira, a fejlődő országok kutatóinak a helyzetére, a természettudományokkal össze nem vethető humán tudományok helyzetére) fókuszálnak, és javaslatokat dolgoznak ki.
Az, hogy az OR-ZSE hazánkból az elsők közt csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, azt szimbolizálja, hogy intézményünk a 21. századi tudomány szerves részévé, azt alakító tényezővé kíván válni.