Február 28-án, hétfőn intézménytörténetének fontos fordulópontjához érkezett Egyetemünk. Nem csak legfontosabb szakunk, a rabbi szak egyik végzett hallgatójának avatására kerülhetett sor. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem előtt megnyílt annak a lehetősége, hogy nemzetközi beágyazottságának 1933-ban, a nácizmus hatalomra jutásával megszakadt hálózati rendszerét helyreállítsa.
A Rumbach utcai zsinagógában, járványügyi okokból zárt körben megrendezett est közös, az Ukrajna ellen indított aljas háború áldozataiért és a világ zsarnokainak megtéréséért több nyelven elmondott imával vette kezdetét. A béke összeurópai, országokon, nemzeti identitásokon és nyelveken túlnyúló vágyát a megrendült, szolidaritásában egységes ünneplő közösség úgy juttatta kifejezésre, hogy a békeimát héberül Radnóti Zoltán főrabbi, magyarul prof. dr. Vajda Károly rektor, németül dr. Manja Schüle, Brandenburg tartomány tudományért, kutatásért és kultúráért felelős minisztere, az orosz birodalmi önkény áldozatául esett ukrán nép nyelvén pedig Teszter Nelli zongoraművész, az avatandó dr. Kurucz Ákos felesége mondta el.
Az ünnepi ülést egyetemünk rektora nyitotta meg. Beszédében párhuzamot vont az Országos Rabbiképző Intézet majd 145 évvel ezelőtti felavatása és a mostani esemény között. Nem csak azt emelte ki, hogy amiképpen egykoron, úgy most is együtt ünnepelnek velünk a keresztény társegyházak és a társegyetemek, köztük a magát rektori szinten képviselő ELTE-vel, hanem azt is hangsúlyozta, hogy amiként a mostani, úgy az akkori kormány is küldötteinek jelenlétével fejezte ki, mennyire fontos a magyar művelődés és oktatásügy számára a neológ zsidó felsőoktatás. További hasonlóságként emelte ki, hogy amiképpen az alapítás idején is jelen volt mindkét, a hászkálának, a zsidó felvilágosodásnak a szolgálatában álló, nem csak a hagyományok iránti elkötelezettséggel, de tudományos igényességgel és koncepcióval rendelkező rabbiképző, a berlini reform Lehranstalt für die Wissenschaft des Judentums és a boroszlói neológ Jüdisch-Theologisches Seminar ünnepi beszédet tartó egy-egy küldöttsége is, úgy ma is partnerségi viszonyban áll, és együtt ünnepel velünk a két egykori társintézmény újjáalapított, szellemi jogutódja: az Abraham Geiger és a Zacharias Frankel College. Azt, hogy mindez lehetséges, a történelemnek a nácizmuson vett elégtételének nevezte, és megköszönte a tabukon és felekezeti határokon átlépő alapító rektornak, illetve ügyvezető igazgatónak, prof. dr. Walter Homolkának, hogy a német rabbiképzés álmát valóra váltotta, prof. dr. Florian J. Schweigertnek, a Potsdami Egyetem külügyi rektorhelyettesének pedig azt, hogy Brandenburg tartomány vezető egyeteme mindkét intézményt falai közé és önálló, fakultás jellegű, önkormányzatisággal rendelkező intézetéül fogadta, amivel az intézményi keretek szintjén is megvalósult Európában a zsidó hittudománynak a keresztény teológiával szembeni egyenjogúsítása, de úgy, hogy közben a vallási autonómián sem esett csorba. Beszédének befejező részében az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora a miniszter asszonyhoz és a többi német ajkú vendéghez fordulva részben az ő anyanyelvükön szólva rávilágított arra, hogy az askenáz zsidóság megbonthatatlan, integráns kulturális és vallási egységet képez, ami az integrálódó Európában és az Egységes Európai Felsőoktatási Térségben a határokon, önazonosságokon és önérzeteken túlnyúló, újfajta, átfogó együttműködési feladatot jelöl ki, az este ünnepi forgataga pedig voltaképpen nem más, mint a résztvevő nemzeteket összekötő híd avatásának ideje, melyet a békevágy, a zsidóság és az európai kultúrák, kisebbségek szeretetének közös lelkülete és az európai integráció szelleme lengi be.
A rektori megnyitót követően Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Magyarország kormányának képviseletében emelkedett szólásra. Német nyelvű köszöntést is tartalmazó beszédében hangsúlyozta: büszkeség tölti el a neológ zsidóság és egyetemének, az OR-ZSE-nak munkáját és sikereit látva. Meggyőződése szerint ezek az egész magyar nemzet gazdagodását szolgálják. Külön hangsúlyozta, mennyire fontos az európai szolidaritás, a menekültek önzetlen felkarolása olyan időben, amikor nagyhatalmi játszma részeként indított, területszerző háború európai „kis világunk” törékenységével szembesít bennünket. Ebben a munkában Magyarország kormánya és a Mazsihisz vállvetve fáradoznak közös ügyön.
Ezt követően kezdetét vette a rabbiavatás szertartása. Az avatásban az Egyetem részéről Radnóti Zoltán megbízott tanszékvezető, főrabbi, dr. Verő Tamás főiskolai docens, az OR-ZSE Gyakorlati Szakmódszertani Központjának vezetője, főrabbi és a jelölt által avatórabbiul választott Darvas István, teológiai tanár, főrabbi vettek részt. Radnóti Zoltán útravalóul adott avatóbeszédét követően Fekete László főkántor recitálta szívhez szóló átéltséggel a 100. zsoltárt Samuel Naumbourg feldolgozásában. Zongorán Neumark Zoltán zongoraművész kísérte. Majd az avató rabbi karjait az avatandó fölé terjesztve elmondta a főpapi áldást, és ahhoz magyar nyelven adott targumot (magyarázó fordítást), amit a frissen avatott rabbi köszönő beszéde követett. A rabbiavatás zárlataként a Dési Tamásból, Fekete Dánielből, Fekete Danóból, Heindl Péterből, Rónai Gáborból és Zucker Immánuelből álló kántorkórus énekelte el Saul Meisel feldolgozása szerint az állóimádság Szim salom kezdetű utolsó áldását, zongorán ismét Neumark Zoltán kísérte őket.
Ezt követően dr. Manja Schüle, Brandenburg tartomány tudományért, kutatásért és kultúráért felelős minisztere intézett az egybegyűltekhez hosszabb, német nyelvű beszédet, amelyben kiemelte, hogy Magyarország az intellektuális zsidóság előremozdítója, megőrzője és védelmezője. Ezért is tartja fontosnak, hogy a Potsdami Egyetem kooperációra lép azzal az OR-ZSE-val, melynek jogelődje az állami ateizmus évtizedeiben is képzett rabbikat és kántorokat. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a zsidó intézményrendszer németországi kiteljesedési folyamata ettől kezdve magyarországi zsidó intézményekre is kiterjed, és az országhatárokon átívelő együttműködés a nyílt és szabad eszmecserét szolgálja majd, hiszen ez az egyesült Európa közös célja. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának nem véletlenül elvitathatatlan alaprendelkezése az egyetemek és a vallási közösségek autonóm működése, emlékeztette a hallgatóságot. Hangsúlyozta, hogy a tudomány nem a politikát kiszolgáló, általa megrendelt szolgáltatás, a demokrácia pedig nem hatalmi játszmák színpadi kelléke. Az együttműködési megállapodás aláírásával szerinte az a folyamat folytatódik, mely 1989-ben kezdődött, az autoriter rendszerek közénk emelt falából üt ki egy-egy téglát.
A miniszteri beszédet követően egyetemünk rektora együttműködési megállapodást írt alá a Potsdami Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettesével, Florian J. Schweigert professzorral. A memorandum szakindítási, kutatási és minősítési eljárások során történő együttműködésekről rendelkezik. Mindez az ERASMUS programhoz történt kapcsolódásunk után újabb mérföldkövét jelenti az OR-ZSE nemzetköziesedésének.
Az aláírt megállapodások kicserélését követően dr. Biró Tamás, egyetemi docens, az OR-ZSE rektorhelyettese angolul tartott laudációban sorolta el prof. dr. Walter Homolka azon tudományos érdemeit és intézményünkért tett erőfeszítéseit, melyekért az OR-ZSE, számára díszdoktori címet adományozott. Az oklevél német nyelvű szövegét a rektor fennhangon kihirdette, majd a kitüntetett köszönő beszéde hangzott el. Ezt követően prof. dr. Jutta Hausmann, az OR-ZSE emeritált professzora tartott laudációban sorolta el prof. dr. Stefan Schreiner azon tudományos érdemeit, intézményünkkel való összefonódásait, melyekért az OR-ZSE a számára díszdoktori címet adományozott. Az oklevél német nyelvű szövegét a rektor ismét kihirdette, majd a kitüntetett mondott Scheiber Sándorról is megemlékező köszönő beszédet.
A díszdoktori címek átadását Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet németül tartott beszéde követte. Ebben sem a megállapodás fontosságának hangsúlyozásáról, sem pedig az ukrán válságban tanúsítandó szolidaritás közös felelősségéről nem feledkezett meg, hitet téve az együttérzés tevőleges parancsolatának ősi zsidó hagyománya mellett.
Nagykövet úr után következő beszédében prof. dr. Jean Ehret, a Luxembourg School of Religion & Society alapító igazgatója tolmácsolta Jean-Claude Hollerichnek, a Luxembourgi főegyházmegye érsekének, bíborosnak, az Európai Unió Püspöki Konferencia Tanácsa elnökének köszöntő és gratuláló szavait, majd az est emelkedettségétől elragadtatottan tudományos intézményközi együttműködést javasolt, azaz maga is az általunk vert, nemzeteket összekötő hídra lépett, ami a kezdeményezés életképességének egyértelmű bizonyítéka.
Az ünnepséget fenntartónknak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke által tartott beszéd zárta. Ebben Heisler András hangsúlyozta, hogy a neológ zsidóság számára milyen értéket jelent az OR-ZSE megtestesítette tudásbázis, s milyen nagy felelősség hárul az általunk képzett szakemberekre, elsődlegesen is a rabbikra.
Az ünnepséget állófogadás zárta. Az eseményről beszámolt a tartományi és az országos német sajtó is.
(Képek: OR-ZSE/Purger Tamás)