Bedő J. István az OlvassBele.comon ajánlja az OR-ZSE tanszékvezetőjének év elején megjelent könyvét.
Februárban mutatták be a Judaisztikai Tanszék vezetője, dr. Oláh János Kicsi zsidó-magyar vademecum című kötetét – a bemutatóról itt olvashat bővebben.
A könyvről az OlvassBele.comon jelent meg egy friss ajánló, amelyet Bedő J. István írt. Részlet a cikkből:
„Igen izgalmas (a nyelvésznek), hogy Oláh professzor a legkorszerűbb szótárszerkesztési módszert alkalmazza, s a Vademecum ebben eltér minden korábbi hasonló műtől. Az egyes címszavakhoz – ha szükséges – magától értetődően megadja a héber magánhangzó-jelöléses alakot, sőt az etimológiai értelmezést is. A kereszthivatkozások természetesen segítenek, hogy például az esküvőhöz megtaláljuk az összes szükséges tórai hivatkozást, törvényt, hagyományt, a ceremónia részleteit, de még az alkalmas nap kiválasztását is. És ez még mind nem elég. Mivel itt Európa szívében ahány közösség, annyi dialektus: a kifejezés askenáz és jiddis formáját.
Apropó: jiddis nyelv(járás). Eléggé közismert, hogy a mai szleng (lásd még: csibésznyelv, tolvajnyelv) szóanyagának nem csekély része az előző századforduló »Király utcai« szókincséből szivárgott át – nélkülük egy sor klasszikus vicc nem is lenne érthető –, és a szerző elegánsan bevonja ezeket is, s meg is magyarázza, hogy az eredeti jelentés az idők során megváltozott. (Héder, écesz, hóhem, srác, sóher…)”
A teljes írást ide kattintva olvashatja.
Oláh János ismertetése a kötetről
Először is e könyvecske címéről néhány mondatban. Az első szó (kicsi) jelentéstartalma egyértelműnek tűnik, hiszen ez azt jelenti, hogy nem nagy. Vagyis szűkszavúan, csak a leglényegesebbeknek tartott, és szerzője vélekedése által érdeklődésre számot tartható dolgokat gyűjtötte össze e kicsi kötetben.
A második szót (zsidó) talán nem kell megmagyaráznom, hiszen néhai tisztelt kollégám és tanítóm, Popper Péter szavaival élve: „…ma már rendszeresen, kvázi kísérőszövegként zsidóznak mindenfelé…”. Bár ez nem „mindig” szeretetteljesen történik, de hát ez van. Reményeim szerint, ha ők is bele-belelapozgatnak e kicsi könyvecskébe, akkor esetleg változhat valami, hiszen nagyon sok esetben a tudatlanság okozza, okozhatja e zsigeri zsidózást.
A címben szereplő harmadik szónak (magyar) kétségkívül érthető a jelentése kedves magyarul (is) olvasó olvasómnak. A két szó így együtt (zsidó-magyar), ebben a sorrendben és kötőjellel, már talán magyarázatra szorulhat, hiszen: „…az én gondolataim, nem a ti gondolataitok” – írja Jesájá/Ézsajás/Ézsaiás/Izajás az Örökkévaló szájába adván, és minden bizonnyal ez így van néha az én esetemben is, hiszen sokan sokfélék vagyunk.
Ha azonban becses olvasóm átlapozza a kicsi könyvecskét, elolvas néhány őt érdeklő szócikket, vagy kedvet kap és többet is elolvas, mint tervezte, akkor – szándékaim szerint – megérti majd, hogy e két szó gyakran mennyire össze is tartozik.
A címszavakról röviden: az ismertetendő szavak a (zsidó élet szervezetei, intézményei, irányzatai, sajtói stb. kivételével) zsidó szavak, amelyek héber vagy arámi vagy jiddis vagy német eredetűek. Mindazáltal ezen zsidó szavak egy része a magyar nyelv által használt szóvá (pl.: balhé, gólem, kóser, sólet stb.), vagy a magyar nyelvet beszélő, magyarországi zsidóság által használt szóvá lett (pl.: kóved, pónem, sábesz, smúzol, széder stb.). E két dolog kapcsolódik egymáshoz, sok esetben egyértelmű átfedés is tapasztalható.
A vademecumról: a különféle szótárak szerint a vademecum [vádemékum] szó jelentése: zsebkönyvszerű útikalauz, amely hasznos szakmai és gyakorlati ismereteket, tudnivalókat tartalmazó zsebkönyv, zseblexikon. A latin vade mecum (’járj velem’) kifejezésből: vadere (’lép, megy, jár’) és mecum (’velem’). E kicsinyke vademecum a magyarországi zsidó rétegnyelv gyakrabban használt idiómáit kívánja részben ismertetni, a közismertebbeket, a közérdeklődésre jobban számot tarthatókat. A héber és arámi eredetű szavak mellett, a jiddis és német-zsidó szavakat is összegyűjtöttem, és igyekeztem röviden és lényegre törően, de – reményeim és szándékaim szerint – közérthetően megmagyarázni.
Megtalálhatóak az ismertebb zsidó ünnepek, az emlék-, gyász-, böjt- és nevezetes napok egy része; a hagyományos zsidó életút szertartásainak és eseményeinek rövid áttekintése; a zsidó élet jelképeinek, tárgyainak és a hagyományos zsidó közösség és annak életét megvilágító szócikkek; valamint a magyarországi zsidó élet szervezeteiről, intézményeiről, irányzatairól, sajtóiról stb. szóló rövid ismertető is. Ez utóbbiaknál a saját maguk által írtakat és az interneten megtalálható szövegeiket vettem át, hogy így azok a leghitelesebb legyenek.
Írtam a közismertebb ételekről és süteményekről, közöttük a Magyarországon annyira még nem, de világszerte ismertekről (pl.: babka, bagel/beigel, blincsesz stb.). Néhány, Magyarországon közismertebb (tv-ből, moziból) démon nevét is belevettem a gyűjteménybe, az első emberpár nevével egyetemben, mert a közvélekedéssel szemben egészen más a jelentéstartalmuk. Nem szerepelnek e könyvecske szócikkeiben személyek, sem szűkebb értelemben vett liturgikus cselekedetek, sem imák, hiszen az utóbbiakat személyesen célszerű megtapasztalni, hiszen az élménydúsabb és nagyobb haszonnal jár.
Kellemes és hasznos böngészést, olvasgatást kívánva e Kicsi zsidó-magyar vademecumban, amelyben sok minden együtt van, röviden és egy kicsit másként, egyszerűen, közérthetően.
Nyitókép: Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum c. könyvének bemutatója az Írók Boltjában, 2020. február 13-án (Földi Bence / OR-ZSE)