Nagy érdeklődés mellett és több, külföldről érkezett résztvevővel tartotta meg február 5-én éves konferenciáját a Magyar Hebraisztikai Társaság. Az OR-ZSE-hoz kötődő előadók száma évről évre növekszik.
Idén a Magyar Hebraisztikai Konferencia (Schweitzer-lectures) helyszíne az OR-ZSE volt, időpontja pedig egybeesett a társaság alapító elnökének, Prof. Schweitzer József főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatójának a polgári dátum szerinti 5. halálozási évfordulójával. „Schweitzer professzor úr emlékéből fakadjon áldás és tudomány” – mondta Biró Tamás rektorhelyettes a köszöntőbeszédében.
Zsengellér József, a Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora köszöntő szavait követően Radnóti Zoltán főrabbi, a Szentírás- és Talmudtudományi Tanszék mb. vezetője, Schweitzer József tanítványa nyitotta meg a konferenciát. Meleg szavakkal emlékezett vissza a mestereire, kiemelve azt, ahogyan a tudomány iránti alázatra és a héber nyelv szeretetére nevelték őt.
A megnyitót követően Zev Farber előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Zev Farber rabbi a New York-i modern ortodox Yeshivat Hovevei Torah-ban szerezte meg a jore-jore és a jadin-jadin rabbinikus képesítéseit, világi diplomáit pedig a Touro College-ban (BA, pszichológia) és a jeruzsálemi Héber Egyetemen (MA, zsidó történelem) szerezte. Az Emory University-n írt doktori disszertációját a nagynevű DeGruyter kiadó adta ki (Images of Joshua in the Bible and their Reception, 2015). De foglalkozott orvosi etikai kérdések halákhikus aspektusaival is, és az elmúlt években több kötetet is szerkesztett (Halakhic Realities: Collected Essays on Brain Death, Maggid, 2015; Halakhic Realities: Collected Essays on Organ Donation, Maggid, 2017; Archaeology and History of Eighth Century Judah, SBL Press, 2018).
Előadásában a TheTorah.com című portálról beszélt, amelynek munkatársa. A TABS (Torah and Biblical Scholarship, ’Tóra és bibliatudomány’) projekt online felületén megjelenő cikkek a kortárs hagyományos és tudományos körökben egyaránt nagy visszhangot váltottak ki. Különösen fontos a kortárs modern ortodox eszmetörténetben Farber egyik tanulmánysorozata, mely Avraham Avinu Is My Father: Thoughts on Torah, History and Judaism címmel jelent meg 2013-ban. Az előadásból képet kaphattunk arról a folyamatról, amelynek során modern ortodox (és egyes ultraortodox) zsidó gondolkodók megismerik a modern kritikai bibliatudományt, és felismerik, hogyan egyeztethető az össze a hitükkel. Bár ezen a folyamaton a liberális keresztény teológusok és a neológ zsidó tudósok már keresztülmentek a 19. században, de mégis minden generációnak meg kell küzdenie a felmerülő kihívásokkal.
A Mazsihisz.hu interjúja Zev Farberrel:
Eutanázia és szervadományozás: világhírű tudós a zsidó egyetemenE | Mazsihisz
Zev Farber hat gyermek édesapja és a héber Biblia történeti kutatásának mestere ortodox rabbiként, kivételesen fontos, sokat vitatott esszék és tanulmányok szerzője. Világhírű tudós, aki megtisztelte látogatásával a Hebraisztikai Társaságnak az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen tartott, Schweitzer Józsefről elnevezett konferenciáját és válaszolt a Mazsihisz.hu kérdéseire.
A nyitóelőadást követően két párhuzamos szekcióra bomlott a hallgatóság. Az angol nyelvű szekcióban Balázs Gábor rektorhelyettes előadása szorosan kapcsolódott a plenáris előadáshoz: Zev Farber és Amit Kula izraeli vezető ortodox rabbiknak a kritikai bibliatudományról vallott nézeteit vetette össze. Ezt követően Radvánszki Péter, az OR-ZSE doktorandusza, Rasi kinyilatkoztatás-teológiájáról beszélt az Énekek éneke-kommentár kapcsán, nem utolsó sorban a gyakorló rabbi szemszögéből. Marossy Attila hebraista és teológus a Bécsi Egyetemen nemrégiben megvédett doktori disszertációjából a b.d.l.-gyök jelentésének, illetve a szent-profán és tiszta-tisztátalan dichotómiáknak a változását mutatta be a Pentateuchus (Tóra) fogság előtti és fogság utáni rétegeiben. Végül Visi Tamás hebraista, az olomouci Palacky Egyetem (Csehország) oktatója az i.sz. 1. századi zsidó történelem forrásairól, azon belül Jézus és Keresztelő János relatív kronológiájáról mutatta be újszerű, megjelenés előtt álló nézeteit.
Ezzel egyidőben, a párhuzamos (magyar nyelvű) szekcióban bibliai témájú előadások hangzottak el. Kelenhegyi Andor hebraista Ákis és Dávid párbeszédét elemezte, új jelentésrétegeket kimutatva 1Sám. 29-ben. Őt követte Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, ószövetségkutató, aki a 73. zsoltár és a theodicea kérdéskörének kapcsolatáról beszélt. Végül Papp György (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet) a 90. zsoltár egyik verse nyelvi elemzésével zárta ezt a szekciót.
Az ebédszünet közben került sor a Magyar Hebraisztikai Társaság közgyűlésére. A jelenlévő tagok a 2019 őszén elhunyt Xeravits Géza helyett Biró Tamást, az OR-ZSE rektor-helyettesét választották meg az MHT új alelnökének.
Kora délután került sor a Schweitzer József-emlékdíj átadására. A Schweitzer-család által alapított díjjal egy olyan, a díjátadást megelőző két évben megjelent monográfia szerzőjét vagy forráskiadás fordítóját jutalmazzák, amely kiemelkedő tudományos értéket képvisel a hebraisztika-judaisztika területén. Komoróczy Géza prof. emeritus, a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumának az elnöke előbb több olyan publikációt is felsorolt, amelyet a kuratórium a díj odaítélése során megvitatott. Majd bejelentette, hogy az idei díjazott Kövér András, „Löw Immánuel drágakövekkel foglalkozó posztumusz tanulmányainak (Mineralien der Juden) magyarra fordításáért, különös tekintettel a szövegek nehéz héber, arámi, szír, görög és ásványtani terminológiájának sikeres megoldására.” A kötet az Ungvári Tamás z”l és Hidvégi Máté által szerkesztett, Löw Immánuel válogatott művei c. sorozatban jelent meg 2019-ben. (A kötetről Prof. Dr. Oláh János, az OR-ZSE egyetemi tanára, tanszékvezető is írt recenziót, ez itt olvasható. Voigt Vilmos recenziója pedig itt.)
A kitüntetett meleg szavakkal emlékezett vissza Schweitzer professzor úr óráira, amelyekre hebraisztika szakosként járt. Majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a fordítás elkészültéhez és a kötet megjelenéséhez. Elmondta, hogy Ungvári Tamás, nem sokkal a halála előtt, még nagy örömmel vehette kézbe az új kötetet. Végül Kövér András megemlékezett saját dédapja öccséről, Venetiáner Lajosról is, akinek a képe a díjátadó helyszínén, a Díszterem falán lóg a Rabbiképző többi tanárának festménye között.
A Mazsihisz.hu videója az eseményről:
Átadták az idei Schweitzer-emlékdíjat | A Schweitzer József egykori országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emlékére a család által alapított emlékdíjat ebben az évben Kövér… | By MAZSIHISZ-Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Facebook
1.1K views, 84 likes, 2 loves, 3 comments, 8 shares, Facebook Watch Videos from MAZSIHISZ-Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: A Schweitzer József egykori országos főrabbi, az Országos…
A délutáni egyik szekció címe „Kereszténység és zsidóság” volt. Koltai Kornélia hebraista (ELTE) azokat a héber nyelvű költeményeket elemezte, amelyeket Nyugat-Európában tanuló magyar protestáns diákok írtak Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvője tiszteletére 1626-ban. Majd Dobos Károly Dániel, az OR-ZSE és a PPKE docense olyan koraújkori szövegeket mutatott be, amelyek zsidó imaszövegeket imitálva, parodizálva, a kereszténységgel történő hitviták kontextusában születtek. Kiss András, az OR-ZSE doktorandusza pedig a Soloveitchik-család egy elfeledett, de igen aktív 19. századi tagját mutatta be, aki a kereszténységről nagyon pozitívan írt, sőt még evangélium-kommentárok is fennmaradtak tőle.
Egy külön szekció a közelmúltban elhunyt Xeravits Géza kutatási területeire összpontosított. Az emlékülés első előadója, Németh Áron (Debreceni Református Teológiai Hittudományi Egyetem) Dániel könyve első részének antropológiai aspektusaival foglalkozott. Majd az OR-ZSE könyvtárának igazgatója, a Judaisztikai Tanszék docense, Tamási Balázs mélyedt el egyes qumráni szövegek eszmetörténetében. Végül a szintén Debrecenből érkezett Hodossy-Takács Előd, intézetvezető, a vízhasználat kérdése kapcsán tárgyalta Qumrán és környéke régészetét.
A kávészünetet követően Grüll Tiborné a Septuaginta, Hack Márta pedig a targumok egyes kérdéseivel foglalkozott az „Ókori bibliafordítások” c. szekcióban. Mindketten a Szent Pál Akadémia bibliakutatói. A „Judaisztika és költészet” c. szekcióban előbb az OR-ZSE oktatója, Peremiczky Szilvia vetett össze két középkori legendát: a Jehuda Halevi haláláról szólót egy kortárs trubadúrköltő, Jaufre Rudel haláláról szóló elbeszéléssel. Majd Tuna Rita, a zsidó kultúratörténet MA szak hallgatója mutatta be Kölcsey Ferenc Himnusz c. versének 19. századi héber fordításait. Végül Schweitzer Gábor beszélt egy elfeledett rabbiról, Güns Áronról, aki a berlini reform rabbiképző intézetben (Hochschule für die Wissenschaft des Judentums) szerzett diploma után Pécsett rövid ideig rabbihelyettesként is szolgált.
A hosszú napot megérdemelt koccintás zárta. A konferencia nem csupán azt tette lehetővé, hogy a Magyar Hebraisztikai Társaság tagjai, a tágabb szakma és a laikus érdeklődők megismerhessék a legfrissebb kutatási eredményeket, a kollégák folyamatban lévő projektjeit; hanem a szakmai kapcsolatok építéséhez, az informális ismeretségek ápolásához is elengedhetetlenek ezek az alkalmak.
Kapcsolódó anyagok:
- A konferencia programja
- A konferencia letölthető absztraktfüzete (PDF)
- Schweitzer József-emlékdíj és Emlékérem, 2020 beszámoló (PDF)
- Komoróczy Géza laudációja (PDF)
Nyitókép: Közönség a Magyar Hebraisztikai Konferencián az OR-ZSE-n, 2020. február 5-én (Földi Bence / OR-ZSE)