Tíz év munka gyümölcse érett be A magyar zsidó építőművészek öröksége című kötet megjelenésével. A Gottdank Tibor által összeállított, és a K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent könyv második bemutatóját az Országos Rabbiképző ? Zsidó Egyetemen (OR?ZSE) tartották.
Ez a hiánypótló kötet már puszta számokat tekintve is imponáló: a 384 oldalas, 700 archív és jelenkori fotót tartalmazó könyvben az elmúlt 100 év 228 építőművészének adatait találhatjuk meg életrajzzal és munkásságuk ismertetésével. Mint Gottdank Tibor a bemutatón elmondta: a magyar zsidó építőművészek által gazdagított építőművészeti ?paletta? igen színes és széles a historizmus irányzatától kezdve a modernizmusig. Arra a kérdésre, hogy a képek miért fekete?fehérek, a szerző azt válaszolta: az ilyen jellegű kiadványokban amiatt nem szokás színes fotókat elhelyezni, mert a fekete?fehér fényképek kontrasztja erőteljesebben visszaadja az épületek kontúrjait.
A bemutatón a szerző a 228 építész közül kiemelte azokat, akiknek a munkássága rendkívül fontos hatást gyakorolt a magyar települések városképére. Szóba került a Gottdank Tibor által a legnagyobb zsinagógaépítőnek nevezett Baumhorn Lipóttól kezdve a New Yorkban karriert befutott Róth Imréig sok mindenki, így többek között a Böhm Henrik?Hegedűs Ármin páros, Lechner Ödön, Márkus Géza, Hajós Alfréd, Vágó József és Vágó László, Lajta Béla és Sajó István.
E zsidó építőművészek közül szegényebb volna Magyarország városképi arculata, úgyhogy meg nem bocsátható bűn, hogy ezeket a szakembereket a két világháború közötti faji törvények kirekesztették a szakmából, és gátolták őket abban, hogy munkásságuk kiteljesedjen. Holott olyan épületekkel gazdagították nem csak a fővárost, hanem a vidéki településeket is, amelyek nélkül egyes nagyvárosok ma már elképzelhetetlenek: gondoljunk a Márkus Géza által Kecskemétre tervezett Cifrapalotára, vagy azokra a debreceni belvárosi épületekre, amelyek Sajó István munkái. És még folytathatnánk a sort, miképpen maga Gottdank Tibor is képes volna folytatni a vállalkozását, elvégre ? mint a bemutatón fogalmazott ? a kötet lezárása óta még további tíz szócikket tudna írni.
Akit bővebben is érdekel a téma, az részint vásárolja meg a kötetet, másrészt keresse föl a Lajtán innen ? Lajtán túl / Hungarian Jewish Architects nevű Facebook-oldalt, amelynek majd’ 600 követője van. Ugyanilyen nevű Facebook-csoport is van, lehet csatlakozni!
Szöveg: Kácsor Zsolt / Mazsihisz.hu
Fotó: Földi Bence / OR?ZSE